|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Rádió előtti ünnepség
|
----------------------- München, 1989. október 23. (SZER, Magyar Híradó, Szőcs Géza) - A körút felől érkező néhány ezres tömeg három óra után ért az 1956 októberi fegyveres összecsapások egyik legendás helyszínére, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai kapuja elé. Bármennyire emelkedett pillanat volt is a Himnusz eléneklése, és bármilyen ünnepélyes volt is Hajdu Istvánnak, a Rádió elnökének, valamint Kékesi Jázsefnek, a józsefvárosi ellenzéki szervezetek képviselőjének a beszéde, mégiscsak maradhatott valami hiányérzet, különösen azokban, akik ebben az utcában vérüket és a mások vérét ontották a gyűlölt rendszer hazugsággépezetének jelképe elleni fegyveres ostromban. Ezek az egykori szabadságharcosok különben a tömeg átlag életkorát tekintve nyilvánvalóan kisebbségben lehettek. A ma délután ott lévők legtöbbje minden bizonnyal ötvenhat után születhetett. Magában a leleplezésben, mint szimbolikus aktusban egyébként a Rádió elnöke és a józsefvárosi ellenzék képviselője mellett Kiss Jenő, a párizsi Magyar Szabadságharcos Szövetség küldötte is részt vett. Íme a tábla leleplezésének pillanata (nagy taps): a szürke márványtábla felirata a kaputól jobbra a márványban vésett színes címer fölött: Szabad Magyar Rádió 1956. október 23. emlékére, tisztelet az elesetteknek 1989. A leleplezést követően először az Ellenzéki Kerekasztal koszorúját helyezték el az emléktábla alatt, majd Rapcsányi László és Cservenka Judit tette fel a Magyar Rádió koszorúját. Ezután pedig a VIII. kerületi ifjuság koszorúja került fel a falra. Külföldi, elsősorban ausztráliai és Új Zéland-i magyarok nevében hozott koszorút a földgömb túlsó oldaláról Bánfi Tibor. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Rádió előtti ünnepség - 1. folyt.
|
A tömeg a Bródy Sándor utcából a Múzeum körút-Bajcsy-Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon indult el a Parlamenthez. Egy másik felvonuló tömegoszlop a Hősök tere felől érkezik a Kossuth térre. +++
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|