Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése - második nap

1989. október 21., szombat - Szekcióülésekkel folytatódott
szombaton reggel a Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése a
Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A munkacsoportok a
délelőtt folyamán megvitatják a politikai, a gazdasági, a
közoktatási, a külügyi, a szociális biztonságról szóló, a
környezetvédelmi, a kisebbségvédelmi, az egészségügyi, a család- és
nőpolitikai, valamint az önkormányzati programtervezetet.

    A délutáni plenáris ülésen folytatódik az általános programvita,
majd döntenek az MDF alapszabályának módosításáról, végül pedig
megválasztják a Magyar Demokrata Fórum elnökét. Ismeretes, hogy a
tanácskozás első napján Csurka István, az MDF elnökségi tagja az
elnökség, a választmány és a vidéki szervezetek elnökeit tömörítő
elnöki gyűlés támogatásával Antall Józsefet javasolta erre a
posztra. A küldötteknek 13 óráig van lehetőségük az MDF elnökének,
illetve a Fórum köztársaságielnök-jelöltjének személyére ajánlásokat
tenni. Arról, hogy a Magyar Demokrata Fórum állít-e önálló
államfőjelöltet, az országos gyűlésen vasárnap döntenek.
Mindenesetre az MDF elnöksége Für Lajos jelölését támogatja. (MTI)


1989. október 21., szombat 09:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Hitoktatási körkép (2. rész)

A Szeged-Csanádi Egyházmegyében a beiratottak aránya 5-től 90
százalékig terjed. Általános tapasztalat, hogy nagyobb az érdeklődés
a templomi, mint az iskolákban tartott oktatás iránt. A
szeged-csanádi megyéspüspök véleménye szerint ennek, valamint a
területenkénti jelentős eltérésnek az az oka, hogy sok szülő még
tart az esetleges későbbi következményektől. Az egyházmegye egyes
területein - főleg a falvakban - viszont előfordulnak olyan iskolák,
amelyekben a tanulók többségének oktatják a hittant. Szegeden a
rókusi templomban a tavalyi 150 tanulóval szemben az idén mintegy
400-an iratkoztak be. A templomok sok esetben nehezen tudják fogadni
a megnövekedett létszámot, ezért a püspökség a közeli iskoláktól kér
termeket. Az egyházmegyében egyébként általános tapasztalat, hogy -
miután az utóbbi évtizedekben nem lehetett folyamatos a világi
hitoktatók képzése - kevés a hittantanár.

    Debrecenben 11 általános iskolában kezdődött meg a református
hitoktatás, míg a katolikus és a görögkeleti egyházak továbbra is a
gyülekezeti hitoktatásnál maradtak. A 130 általános iskolai tanuló
vallási képzését hat református lelkész végzi, egyelőre
délutánonként, órarenden kívül folyik a tanítás, de az iskolákban
még tart az órarendi egyeztetés. Debrecen középiskolásai viszont
olyan kevesen jelentkeztek hittanra, hogy a középiskolákban nem
indítottak csoportokat.

    Az Egri Főegyházmegye 450 plébániáján is mindenütt megkezdődött
a hitoktatás. Heves megyében a diákság mintegy 25 százaléka részesül
hitoktatásban, amelyet azonban, egy-két kivételtől eltekintve, nem
az iskolákban szerveztek meg. Borsod-Abaúj-Zemplén és
Szabolcs-Szatmár megyékben többnyire az iskolákban, a tanrendbe
iktatták be a hitoktatást. Az Egri Főegyházmegye érseki hivatalának
vezetőjétől kapott információ szerint a szülők még ma is igen sok
esetben csak akkor engedik a gyermekeket a hitoktatásra, ha az nem
az iskolákban, hanem a templomokban, plébániákon történik. Az
iskolai hitoktatás sikertelenségének másik oka, hogy kevés a képzett
hitoktató: ennek enyhítésére lelkipásztori kisegítő képző
tanfolyamokat szerveznek.

    Az idén nagyobb számban jelentkeztek hitoktatásra a tanulók
Szabolcs-Szatmár megye iskoláiban. Nyíregyházán például a görög
katolikus egyház hittanóráin 9 általános iskolából mintegy 200
gyerek vesz részt. A középiskolák diákjai közül több mint 100-an
hallgatnak vallástörténetet. A református egyház a gyülekezeti
helyeken négy csoportban közel 300 fiatalt tanít. A római katolikus
plébánián eddig 12 tanulócsoportba 500 iskolást irattak be, az
evangélikus egyház óráira körülbelül 300 gyermek jár. (folyt.köv.)


1989. október 21., szombat 21:44


Vissza »


Hitoktatási körkép (3. rész)

A megye többi településén a nyíregyházinál jóval nagyobb a
hitoktatásban résztvevők száma, s a kisebb közösségekben, falvakban
az iskolák többségében van már hitoktatás. (MTI)


1989. október 21., szombat 21:44


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD