|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése - második nap
|
1989. október 21., szombat - Szekcióülésekkel folytatódott szombaton reggel a Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A munkacsoportok a délelőtt folyamán megvitatják a politikai, a gazdasági, a közoktatási, a külügyi, a szociális biztonságról szóló, a környezetvédelmi, a kisebbségvédelmi, az egészségügyi, a család- és nőpolitikai, valamint az önkormányzati programtervezetet. A délutáni plenáris ülésen folytatódik az általános programvita, majd döntenek az MDF alapszabályának módosításáról, végül pedig megválasztják a Magyar Demokrata Fórum elnökét. Ismeretes, hogy a tanácskozás első napján Csurka István, az MDF elnökségi tagja az elnökség, a választmány és a vidéki szervezetek elnökeit tömörítő elnöki gyűlés támogatásával Antall Józsefet javasolta erre a posztra. A küldötteknek 13 óráig van lehetőségük az MDF elnökének, illetve a Fórum köztársaságielnök-jelöltjének személyére ajánlásokat tenni. Arról, hogy a Magyar Demokrata Fórum állít-e önálló államfőjelöltet, az országos gyűlésen vasárnap döntenek. Mindenesetre az MDF elnöksége Für Lajos jelölését támogatja. (MTI)
1989. október 21., szombat 09:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hitoktatási körkép (2. rész)
|
A Szeged-Csanádi Egyházmegyében a beiratottak aránya 5-től 90 százalékig terjed. Általános tapasztalat, hogy nagyobb az érdeklődés a templomi, mint az iskolákban tartott oktatás iránt. A szeged-csanádi megyéspüspök véleménye szerint ennek, valamint a területenkénti jelentős eltérésnek az az oka, hogy sok szülő még tart az esetleges későbbi következményektől. Az egyházmegye egyes területein - főleg a falvakban - viszont előfordulnak olyan iskolák, amelyekben a tanulók többségének oktatják a hittant. Szegeden a rókusi templomban a tavalyi 150 tanulóval szemben az idén mintegy 400-an iratkoztak be. A templomok sok esetben nehezen tudják fogadni a megnövekedett létszámot, ezért a püspökség a közeli iskoláktól kér termeket. Az egyházmegyében egyébként általános tapasztalat, hogy - miután az utóbbi évtizedekben nem lehetett folyamatos a világi hitoktatók képzése - kevés a hittantanár. Debrecenben 11 általános iskolában kezdődött meg a református hitoktatás, míg a katolikus és a görögkeleti egyházak továbbra is a gyülekezeti hitoktatásnál maradtak. A 130 általános iskolai tanuló vallási képzését hat református lelkész végzi, egyelőre délutánonként, órarenden kívül folyik a tanítás, de az iskolákban még tart az órarendi egyeztetés. Debrecen középiskolásai viszont olyan kevesen jelentkeztek hittanra, hogy a középiskolákban nem indítottak csoportokat. Az Egri Főegyházmegye 450 plébániáján is mindenütt megkezdődött a hitoktatás. Heves megyében a diákság mintegy 25 százaléka részesül hitoktatásban, amelyet azonban, egy-két kivételtől eltekintve, nem az iskolákban szerveztek meg. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyékben többnyire az iskolákban, a tanrendbe iktatták be a hitoktatást. Az Egri Főegyházmegye érseki hivatalának vezetőjétől kapott információ szerint a szülők még ma is igen sok esetben csak akkor engedik a gyermekeket a hitoktatásra, ha az nem az iskolákban, hanem a templomokban, plébániákon történik. Az iskolai hitoktatás sikertelenségének másik oka, hogy kevés a képzett hitoktató: ennek enyhítésére lelkipásztori kisegítő képző tanfolyamokat szerveznek. Az idén nagyobb számban jelentkeztek hitoktatásra a tanulók Szabolcs-Szatmár megye iskoláiban. Nyíregyházán például a görög katolikus egyház hittanóráin 9 általános iskolából mintegy 200 gyerek vesz részt. A középiskolák diákjai közül több mint 100-an hallgatnak vallástörténetet. A református egyház a gyülekezeti helyeken négy csoportban közel 300 fiatalt tanít. A római katolikus plébánián eddig 12 tanulócsoportba 500 iskolást irattak be, az evangélikus egyház óráira körülbelül 300 gyermek jár. (folyt.köv.)
1989. október 21., szombat 21:44
|
Vissza »
|
|
Hitoktatási körkép (3. rész)
|
A megye többi településén a nyíregyházinál jóval nagyobb a hitoktatásban résztvevők száma, s a kisebb közösségekben, falvakban az iskolák többségében van már hitoktatás. (MTI)
1989. október 21., szombat 21:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|