|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23. Bizottság sajtótájékoztatója
|
1989. október 20., péntek - Az október 23-ai megemlékezések programját ismertették pénteki sajtótájékoztatójukon az ünnepség megszervezésére alakult bizottság tagjai.
Deutsch Tamás (Fidesz) elöljáróban hangsúlyozta: békésen és belső méltósággal szeretnének ünnepelni. Hozzátette: nem tartanak ugyan provokációtól, de megfelelő rendezőgárda áll rendelkezésre, hogy a megemlékezést ne zavarhassa meg semmiféle ellenakció. Az október 23-ai fővárosi rendezvényekről elhangzott: a bizottság szándékai szerint az események azokon a helyszíneken zajlanak, ahol harminchárom évvel ezelőtt történtek. Az első helyszín a Corvin köz, ahol várhatóan az egykori itteni felkelőparancsnok Pongrácz Gergely mond beszédet. Innen a Killián laktanyához vonulnak az emlékezők, ahol többek között Maléter Pál özvegye szól az egybegyűltekhez, s ezen a helyszínen emléktáblát is avatnak majd. Ugyancsak emléktáblát helyeznek el a Magyar Rádió épületén, amely a következő helyszíne az október 23-ai eseménysornak. Ezzel egyidejűleg a Műszaki Egyetem központi épülete előtt is tartanak megemlékezést, erről a helyszínről a Bem térre vonulnak a résztvevők. A harmadik központi helyszín a Hősök tere lesz, ahol koszorúzással emlékeznek az 1956 tragikus napjaiban elhunyt áldozatokra. Valamennyi helyszínről este hat órára a Parlament elé vonulnak az ünnepség résztvevői. Itt a Himnusz eléneklése után az 1956-ot követően börtönbüntetésre ítélt Fónay Jenő, Obersovszky Gyula, Krassó György, Witner Mária és Rácz Sándor mondanak beszédet. A sajtótájékoztatón a Parlament előtti megemlékezés kapcsán sérelmezték az Október 23. Bizottság tagjai, hogy több kérésüket nem teljesíteték az illetékesek. Így - mint mondották - az előzetes megállapodást megszegve már korábban kioltották a Parlamenten lévő vörös csillag fényeit, s nem kaptak engedélyt arra sem, hogy szónokaik - Nagy Imre október 23-ai esti beszédét felidézve - az Országház erkélyéről szóljanak az egybegyűltekhez. A tájékoztatón a bizottság tagjai kitértek október 23. nemzeti ünneppé nyilvánításának kérdésére is. Ennek kapcsán leszögezték: hamis választás az, hogy március 15., augusztus 20. és október 23. közül kell egy nemzeti ünnepet megjelölni és kiemelni. Véleményük szerint ugyanis mindhárom ünnepünk más-más tartalommal bír, más és más a történeti szerepük. Mint elmondták: változatlanul ragaszkodnak ahhoz, hogy október 23-át a népfelség napjaként nemzeti ünneppé, és egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánítsák. (MTI)
1989. október 20., péntek 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|