|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (11. rész)
|
A kormány módosította a Munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben visszavonta a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatát - jelentette be ezután Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár, aki a kormány nevében terjesztette elő e törvényjavaslatot. Utalva a Munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt másfél esztendőben bekövetkezett társadalmi, politikai változásokra, leszögezte: a Munkásőrség fenntartása ma már nem indokolt, ezért a kormány nevében javasolja a testület megszűnésének kimondását. Ez - figyelembe véve a már elfogadott módosított alkotmányt - azt jelenti, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, így a Munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra. Azaz: a Munkásőrség e törvénytervezet elfogadásával jogutód nélkül szűnik meg. Az államtitkár kiemelte: e döntés politikai súlya indokolja, hogy a törvény kihirdetése napján lépjen hatályba. Miután a testület megszűnésével a Munkásőrség hivatásos és polgári állományú tagjai elvesztik szolgálati illetve munkahelyüket, továbbá döntést igényel, hogy mi történjék a Munkásőrség vagyonával és haditechnikai eszközeivel, e feladatok kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács kormánybiztost jelöl ki, a pénzügyminiszter pedig zárolja a testület vagyonát. A vitában egyedül Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. ------------- vk.), a Tokaj és Vidéke Áfész autó-motorszerelője kért szót, s a Munkásőrség védelemében kifejtette: már ma sem tekintik magukat párthadseregnek, hanem önkéntes alapon szervezett testületnek, amelyiknek legfőbb feladata a haza védelme. Reagálva az úton-útfélen tapasztalható Munkásőrség-ellenes hangulatra, feltette a kérdést: e testület vajon mikor lépett fel a nép ellen? Talán akkor, amikor társadalmi, állami rendezvények rendjét biztosította, vagy segített az árvizek mentőmunkálatainál; esetleg akkor, amikor eltűnt gyermekek felkutatásában közreműködtek a munkásőrök? Ugyanakkor leszögezte: a Munkásőrség a testület jövőjét a Parlament döntésére és népszavazásra bízza. Kérte a képviselőket, hogy foglaljanak állást a testület harminc évi szolgálatának elismeréséről. (Ez az elismerő megállapítás egyébként a beterjesztett törvényjavaslatban szerepel.) (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 16:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|