|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Esti lead
|
1989. október 20., péntek - Az Országgyűlés pénteken este zárult ülésszaka elvégezte azt a munkát, amelyet reá rótt elfogadott programja, s méginkább a magyar nemzet várakozása. Elvégezte, még akkor is, ha az ülésszakra tervezett napirend egyes pontjainak megtárgyalása az október végi tanácskozásra maradt. Maradéktalanul eleget tettek viszont a képviselők annak, hogy a jogállamiság szilárd pilléreinek lerakásával tovább építhető jogszabályi kereteket teremtsenek a demokratikus Magyarország fejlődésénehez.
Az utolsó ülésnapra is sok munka maradt: rögtön az egyik legvitatottabb kérdésben, az eljövendő szabad választások törvényi szabályozásában kellett valamiféle kompromisszumra jutni. Ezt a megegyezést igyekezett előrelendíteni felszólalásával Pozsgay Imre államminiszter, szorgalmazva, hogy a T. Ház tagjai a békés átmenet azon erőivel fogjanak össze, amelyek felül tudnak emelkedni a pártszempontokon. A végül megszületett kompromisszum valamit módosított az egyéni, a területi választókerületekben, illetve az országosan összesített szavazatok alapján megszerezhető mandátumok arányán, gyarapítva ezzel az egyéni választókerületek számát, de lényegét tekintve nem érintette a háromoldalú tárgyalások megállapodásába foglalt koncepciót. E döntés után már gyorsabban haladt előre a munka; csupán rövidebb vita előzte meg a köztársasági elnök választásáról szóló törvény elfogadását, majd a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról intézkedő törvény szentesítését. A képviselők csaknem egyöntetűen szükségesnek tartották az 1956 után igaztalanul elítéltek, hátrányt szenvedettek teljes rehabilitálását, arról azonban már megoszlottak a vélemények, hogy október 23-a miként, milyen jelző kíséretében íródjék be a magyar történelem könyvébe. Németh Miklós miniszterelnök javaslata mindazonáltal egyöntetű támogatást kapott: ez a nap ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma is legyen. Ennek értelmében hétfőn Szűrös Mátyás, aki e naptól fogva az ideiglenes köztársasági elnöki tisztet is ellátja majd, a Parlament előtt rendezendő ünnepségen kiáltja ki a Magyar Köztársaságot. (MTI)
1989. október 20., péntek 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|