|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- A Fidesz kongresszusa - 9. folyt.
|
Azt tudnunk kell, hogy a törvényelőkészítési főosztály az Igazságügyi Minisztériumban és más minisztériumok hasonló szervezetei is évek óta főállású embereket azért fizettek meg - az évek óta itt 4-5 évet jelent, de legalább hármat -, szóval azért fizettek meg, hogy az MSZMP számára, az MSZMP útmutatási alapján kialakítandó új jogszabályokat fogalmazzanak meg a legfontosabb kérdésekben. A Fidesz és tárgyaló delegációja a tárgyalások megkezdésekor világosan különbséget tett a kérdések két fajtája között. Az egyik fajta az, amit én úgy hívok, hogy is-is kérdés, a másik pedig igen-nem kérdés. A Fidesz úgy ítélte meg, hogy vannak igen-nem kérdések és az igen-nem kérdésekre vagy igent, vagy nemet lehet mondani, azaz közbülső megoldások nem fogadhatók el. Mik az igen-nem kérdések? Mondok néhány példát, csakhogy érzékelhető legyen ez a dolog. Szerintünk az, hogy a munkásőrséget feloszlassák-e vagy nem, az igen-nem kérdése. Ha a Fidesz álláspontja az, hogy a munkásőrséget jogutód nélkül, azonnal fel kell oszlatni, akkor ehhez képest az MSZMP javaslata szerint - miszerint ez nem történhet meg - a két dolog között nincs kompromisszumos megoldás. Ilyenkor nem kell kompromisszumot keresni. Aki ilyenkor is kompromisszumot keres, az elvtelen, nem pedig kompromisszumképes az én megítélésem szerint. Tehát például a munkásőrség kérdése egy igen-nem kérdés volt. Igen-nem kérdés volt az is a megítélésem szerint, hogy a párt elszámoljon-e a társadalomnak a vagyonával. Ha az ember azt mondja, hogy a pártnak el kell számolnia, akkor itt nincs igen-nem kérdés. Mi azt mondtuk, hogy el kell, a párt meg azt, hogy törvényesen szerezték a vagyonukat 40 éven keresztül. Hol van itt a kompromisszum lehetősége? Itt kérem nincs kompromisszum, s ezért nem is volt megállapodás. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|