|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Tanácstalan a tanácselnök ügyében a szegedi tanács (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - Nehéz helyzetbe hozta a tanácsülést csütörtökön Csonka István, a Szegedi Városi Tanács elnöke. A napirenden szereplő témák tárgyalása előtt hosszasan azokról a Magyar Hírlap hasábjain megjelent írásokról beszélt, amelyek több szegedi vezető, köztük elsősorban a tanácselnök lakásmanipulációit és egyéb vitatható ügyét tárták a nyilvánosság elé. Visszautasította ezek becsmérlő, megalázó hangnemét, majd azt hangoztatta, hogy miként a korábbi vizsgálatok is igazolták, minden bírált ügye jogszerű volt. Tevékenységével nem szolgáltatott alapot arra a meghurcoltatásra, ellene irányuló hangulatkeltésre, amely végül is nagyon megviselte őt és családját is. Mint mondotta, nem kíván verekedni, mint Nagy Bandó, öngyilkos sem lesz, mint a tiszakécskei tanácselnök. Egyedül azonban nem tudja megoldani problémáját, ezért felkérte a testületet, mérlegelje a kialakult helyzetet, és döntsön arról: a kialakult közhangulatban a helyén maradjon-e, vagy inkább mondjon le.
A vita kényszeredetten indult. Némi csönd után azonban több tanácstag is rámutatott: nem értik, miért hárítja rájuk a tanácselnök a döntést olyan kérdésben, amely kifejezetten a személyét érinti. A hangulat aztán fölparázslott. Elhangzott többek között az a kijelentés is, hogy a tanácselnök nemcsak önmagát járatta le, hanem a tanácstagokat is, ezért erkölcsi kötelessége lemondani. Mások ismét mérsékletre intettek. Egy ilyen javaslat úgy szólt: ne kapkodják el a dolgot azzal, hogy lemondatják az elnököt. Ehelyett hozzanak létre egy bizottságot azzal a feladattal, hogy jogi, erkölcsi és politikai szempontból egyaránt újra és alaposan értékelje a helyzetet, és véleményét rövid időn belül terjessze a tanácsülés elé. E kompromisszumos javaslat hosszú vitába torollt, de végül is többséget kapott: a tanács elhatározta az említett bizottság létrehozását, és körvonalazta feladatait. Megállapításait, illetve javaslatait a november 2-án összeülő soronkívüli tanácsülés elé kell terjesztenie. Korábban már a lakásosztály tevékenységének, munkája hiányosságainak kivizsgálására is alakult egy külön ad hoc bizottság a városban. Jelentése egyszer már a tanácsülés elé került, de a testület akkor elnapolta a megvitatását. Időközben azonban e kérdésben is tovább forrósodott a hangulat a városban, s részben ennek hatására csütörtökön e téma is újra napirendre került. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 18:03
|
Vissza »
|
|
Tanácstalan a tanácselnök ügyében a szegedi tanács (2. rész)
|
Bevezetőben felolvasták Tímár Lászlónak, a lakásosztály volt vezetőjének (jelenleg az illetékhivatal vezetője) levelét, amelyben megjegyzéseket fűzütt az ad hoc bizottság beszámolójához. A bírálatokat visszautasította, a hiányosságokat részben az osztály túlterheltségével, részben azzal magyarázta, hogy több kérdésben nem az osztály volt hivatott a döntésre. Az ad hoc bizottság vezetője az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítőjében sorra megcáfolta Tímár László állításait. Elmondta, bár a lakásosztály annak idején, s valóban túlterheltségre hivatkozva, a munkája egy részét jelentős összegért mással végeztette el, az osztályvezető viszont ugyanakkor - mégpedig a főmunkaidejében - több másodállásának és mellékfoglalkozásának tett eleget. Hosszan tárgyalta a testület Tímár László hanyag munkavégzését, a jogtalanul odaítélt tanácsi támogatásokat, majd miután ennél többet nem tehetett, elfogadta az ad hoc bizottság határozati javaslatát, s az említett szabálytalanságokban hivatalosan is elmarasztalta Tímár Lászlót. Egyidejűleg utasította az ügyben illetékes osztályt és hivatalt, hogy az ellenőrzés során kifogásolt helyi tanácsi támogatási kérelmeket vizsgálják felül, az esetleges törvénysértéseket szüntessék meg, és erről számoljanak be a tanácsnak. A tanácsülés idején köztudottá vált, hogy a Fidesz és az SZDSZ szegedi szervezetei levelet juttattak el a városi tanács minden tagjához. Ebben azt a véleményüket fejtették ki, hogy a szegedi városi tanács, mint testület, alkalmatlan a feladatai ellátására, s több javaslatot tettek a testületi munka javítására. A levéllel a tanácsülés nem foglalkozott. (MTI)
1989. október 19., csütörtök 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|