|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A harmadik tárgyaló fél közleménye a politikai egyeztető tárgyalások II/1. számú szakértői munkabizottságának október 17-én tartott ,,A gazdasági válság kezelésének stratégiai kérdései,, tárgyú üléséről (1. rész) (OS)
|
A harmadik tárgyaló fél közleménye a politikai egyeztető tárgyalások II/1. számú szakértői munkabizottságának október 17-én tartott ,,A gazdasági válság kezelésének stratégiai kérdései,, tárgyú üléséről (1. rész) 1989. október 19., csütörtök - A magyar társadalmi, gazdasági és politikai rendszer az ehhez tartozó társadalompolitikai berendezkedés, intézményrendszer mély válságba jutott. A válságfolyamatban alapvető és meghatározó a gazdaság válsága. Az ülés során a Harmadik oldal javasolta a tárgyaló feleknek, hogy az október 5-i ülésre elkészített anyag alapján a válság kialakulásának okaival kapcsolatosan közös állásfoglalás szülessen és ez kerüljön a nyilvánosság elé. Tekintettel arra, hogy a közlemény tartalmára vonatkozóan egy fontos kérdésben egyetértés nem jött létre és ezért az MSZP és az Ellenzéki Kerekasztal elzárkózott a nyilvánosságtól, a harmadik tárgyaló fél szükségesnek látja, hogy véleményét, javaslatát önállóan jelentesse meg. A jelenlegi átfogó válság kialakulása egy hosszabb folyamat eredménye, melyből kiemelhetők az alábbiak: - Az ország nemzetközi munkamegosztásra, kereskedelemre vonatkozó fejlődéstörténeti örökségének, valamint a kis, szerkezetileg nyitott gazdaságok törvényszerűségei követelményének több évtizedes elhanyagolása miatt a második világháború után hazánk a fejlett ipari országoktól sok szempontból elszigetelődött, beszűkültek a fejlett technika beáramlásának csatornái, a magyar export igénytelenebb, a gazdasági versenyt nélkülöző piacokra terelődött át. - A korábbi struktúrapolitikai döntések - melyek nem vették figyelembe az ország növekedési, szakosodási adottságait - egyoldalú iparszerkezetet hoztak létre, amelyben dominálnak a KGST piacokra kifejlesztett (és máshol nem értékesíthető) termelőeszközök. Eközben elmaradt az úgynevezett háttéripar és bizonyos fokig a fogyasztási cikkek termelése, továbbá az ezeket gyártó kis- és középüzemek hálózatának fejlesztése. - A hazai nyersanyagbázisra, illetve alapanyaggyártásra nem épült szervesen egy feldolgozóipar. Gazdaságunk tele van félbehagyott fejlesztésekkel, a feldolgozási lánc hiányos és a hiányzó láncszemeket, az import, nagyon sokszor a tőkés import pótolja. Emiatt gazdaságunk importigényessége lényegesen nagyobb, mint sok, hazánkhoz hasonló méretű, de nálunk fejlettebb országé. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 16:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|