|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (18. rész)
|
Jakab Róbertné (országos lista), a Magyarországi Szlovákok -------------- Demokratikus Szövetségének főtitkára, az általános vita első felszólalója kijelentette: a választójogi törvénytervezetet e formájában nem tudja elfogadni. Mint mondta, módosítási javaslattal azért nem él, mert a törvénytervezetbe - annak gondos előkészítése ellenére - semmilyen csoportérdekeket garantáló formula nem illik bele. A hazai egyházak, a hat nemzetiség és a cigányság nevében arra figyelmeztetett, hogy nekik nem lesz esélyük a kollektív parlamenti képviseletre. Egyéni választókerületekben ugyanis nem indulhatnak, mert egy-egy körzetben 70 ezer vagy akár csak 30-40 ezer nemzetiségi együtt nem található. Mivel diaszpórában, vegyesen és a települések nagy részén kisebbségben élnek, ez a helyzet kizárja a területi elvre alapozott képviseletüket is. Politikai nézeteik sokszínűsége miatt az sem várható, hogy egyetlen párt mögé sorakozzanak fel, de a kisebbségek kollektív érdekképviselete nem is vethető alá pártérdekeknek - hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a nemzetiségek nem fognak pártokat alapítani, mert nem szándékuk az elkülönülés, a társadalom egységének pártján állnak. A nemzeti kerekasztalnál született politikai megállapodásból hiányolta a kisebbségi érdekek megjelenését, s ezt ellentétesnek ítélte az alkotmányszabályozás márciusban elfogadott elveivel. Arra is figyelmeztetett, hogy az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia mellett gyakrabban kellene hangsúlyozni és vállalni a toleranciát, a humanizmust és az egyenjogúságot is. Leszögezte, hogy bár néhány nemzetiségi mandátum ugyan nem befolyásolhatja a hatalmi erőviszonyokat, de a hazai és a külföldi közvéleményt annál inkább. Rámutatott: ha a nemzetiségiek nem kapnak kollektív képviseletet, az egyenlő annak kimondásával, hogy társadalmunknak nem érdeke e kérdés érdemi rendezése, illetve azzal, hogy ennek jelentősége elhanyagolható. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 15:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|