|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nyugatnémet lapok a magyar helyzetről
|
------------------------------------- Köln, 1989. október 19. (Deutschlandfunk, Déli krónika) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutat, hogy Magyarország független demokratikus köztársaság lett. A magyar parlament szerdán 333 szavazattal 5 ellenében a többpártrendszerhez történő visszatérést hozó alkotmánymódosítás mellett határozott. A módosítások nyugati értelemben vett alkotmányt kell adjanak az országnak. Az 1948-ban készült alkotmány csaknem 100 kiigazításával Magyarország köztársasággá lett, tehát már nem népköztársaság, továbbá független, demokratikus államá alakul át, amely hitet tesz mind a polgári demokrácia, mind pedig a demokratikus szocializmus alapértékei mellett - olvassuk a lapban. A bonni Die Welt idevágó beszámolójában az áll: Németh Miklós miniszterelnök javaslatára a képviselők egyelőre félre tették az ellenzéki csoportok által követelt népszavazás kérdését. A népszavazás kérdése az új elnök, az államfő megválasztásával áll összefüggésben. A cikkíró utal a választási határidőre, amit tulajdonképpen november végére terveztek, aztán megállapítja: a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége összegyűjtött a népszavazásokhoz szükséges 100 ernél több aláírást. Az aláírók támogatják a követelést, hogy az elnökválasztást az 1990. júniusában esedékes parlamenti választások utáni időpontra kell elhalasztani. Ezzel tehát a parlamentre kötelezettség hárulna, hogy népszavazást írjon ki a kérdésről. A vitatott pont az, vajon nincs-e ahhoz túl késő. +++
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|