|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (16. rész)
|
Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és -------------------- igazságügyi bizottság előadója elöljáróban annak a véleményének adott hangot: a 40 évvel ezelőtt választott politikai utunkról kiderült, hogy sehová nem vezet. Ebben a felismerésben az a legszembetűnőbb, hogy a tényt az a politikai elit is felismerte, amely ítéleteinek csalhatatlanságában korábban megingathatatlan volt. Az Alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett - szögezte le. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intézmények - Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék - létrehozását. Az előterjesztett törvényszöveg azonban már közel sem találkozott maradéktalanul a bizottság egyetértésével. A vita során a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta, két téma esetében a vitában felszólalók közt lényeges, a kerekasztal-tárgyalásokon kialakított véleménnyel ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik a köztársasági elnök választásának kérdése, a másik a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői megbízatása. A vita eredményeként az első kérdésben a bizottság nagy szavazattöbbséggel kialakított állásfoglalásában a kormány előterjesztését támogatta, és elfogadásra az Országgyűlésnek is ezt ajánlja. A döntés indokait illetően a bizottság kiemelte, hogy támogató javaslatával hozzá kíván járulni a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott megállapodások törvényerőre emeléséhez. A képviselői összeférhetetlenség tárgyában egyes képviselők azt javasolták: ne váljék lehetővé, hogy a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkárok a munkakörük betöltésével egyidőben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében - a bizottsági ülésen - Antall József felhívta a figyelmet arra, hogy az összeférhetetlenség tekintetében a bizottság eltért a háromoldalú tárgyalásokon kialakított állásponttól, amely lehetővé tenné a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői mandátumát. Mások az összeférhetetlenség pontosabb megfogalmazását tartották fontosnak. Végül is a bizottság többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy a két megbízatás egyidejű betöltése összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és ennek megfelelő módosítással terjeszti a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 15:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|