|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (3. rész)
|
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter úgy összegezte, hogy az ide vonatkozó törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes kérdésekre külön-külön adjanak választ az állampolgárok. Ha tehát az SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre külön-külön adhatnak választ a megkérdezettek, akkor az eljárás ellen nem emelhető kifogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk, akkor a törvény szelleméből következően nem tekinthető megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. Ebben az esetben ugyanis joggal feltételezhető, hogy az állampolgár egyetlen kívánsága teljesítése érdekében további három pontba is beleegyezett. A kérdés eldöntéséhez ezért mindenekelőtt arról kell meggyőződni: miként is tették fel a kérdést az SZDSZ aktivistái. Erre nyomban felelhetett is a miniszter; felolvasta a felszólalása közben kézhez vett aláírásgyűjtő ívet. Ez a következőképpen hangzik: ,,Mi, alulírott magyar állampolgárok, azt kívánjuk, hogy népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben: - Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? - Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? - Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására? - Feloszlassák-e a Munkásőrséget?,, Kulcsár Kálmán szerint a kérdés felvetéséből következik, hogy csak egyetlen válaszra volt lehetőség. A miniszter az Országgyűlés megítélésére bízta, hogy ezt az eljárást elfogadhatónak találja-e. Más kérdés, mi történjen akkor, ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy foglalkozik e problémákkal. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatban úgy vélte: minden logikát nélkülöz Balla Évának az a javaslata, hogy a ,,népszavazás-csomag-ból,, három témát iktassanak a napirendbe, egyet azonban ne. Ha az Országgyűlés következetesen kíván állást foglalni, akkor vagy minden kérdéssel foglalkozik, vagy egyikkel sem. Az igazságügyminiszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalassza a törvényalkotást egy folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés miatt. Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal 27 ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezettel. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 12:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|