|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Újabb 72 ezer aláírást nyújtott be a Parlamentnek az SZDSZ (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Újabb 72 ezer, népszavazást követelő aláírást nyújtott be a Parlament elnökének a Szabad Demokraták Szövetsége: az aláírásgyűjteményt hétfőn vette át Szűrös Mátyás. Az Országgyűlés elnöke arról biztosította az SZDSZ küldöttségét, hogy ebben az ügyben is a hatályos törvények szerint kíván eljárni. Úgy vélekedett, hogy az aláírásgyűjtés eredménye érintheti az Országgyűlés munkáját, hozzátéve azonban: a népszavazás kiírását nem mindenki támogatja. Saját véleményének adott hangot, amikor kijelentette: a köztársaságielnök-választásról meg kell állapodni, időpontját azonban most nem érdemes kitűzni.
x x x Ismeretes, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége aláírásgyűjtési kampányának során összegyűlt több mint 67 ezer aláírást pénteken már átadott a Parlamentben, jelezve, hogy az akció folytatódik és várhatóan napokon belül összegyűlik a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 100 ezer aláírás. Az akció azonban a most benyujtott újabb 72 ezer aláírással sem ért véget. Az SZDSZ-től kapott tájékoztatás szerint ugyanis ,, sokan még sorban állnak azért, hogy aláírhassák a népszavazást követelő íveket,,. A népszavazás kötelező kiírásához szükséges 100 ezer - illetve már annál jóval több - aláírás benyújtása sokakat elbizonytalanított abban a tekintetben, hogyan befolyásolja ez a törvényalkotást. Az Igazságügyi Minisztérium szakértőjének, Somogyvári István főosztályvezető-helyettesnek az az álláspontja, hogy a benyújtott több mint 100 ezer aláírásnak jogi értelemben nincs halasztó hatálya az elnökválasztás megrendezésére mindaddig, amíg az aláírások hitelességéről meg nem győződtek. A jogszabályoknak megfelelő ellenőrzéstől ugyanis ebben az esetben sem lehet eltekinteni. A Szabad Demokraták Szövetsége a következő kérdésekben kezdeményezett népszavazást: oszlassák-e fel a Munkásőrséget? Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről? Számoljon-e el az MSZMP, illetve utódpártja a tulajdonában és kezelésében lévő vagyonával? Továbbá: csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Újabb 72 ezer aláírást nyújtott be a Parlamentnek az SZDSZ (2. rész)
|
Az Országgyűlés kedden folytatódó ülésszakán valamennyi témával foglalkozik. A Minisztertanács - hétfői döntése alapján - törvényjavaslatot nyújt be a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvénytervezetben két változat szerepel a pártszervezetek munkahelyi működéséről. Az első egységesen kimondja a pártok munkahelyi szerveződésének tilalmát, s az eddigi parlamenti állandó bizottsági vitákon résztvevő képviselők jórésze ezt a megoldást támogatja. A másik változat differenciál a közhatalmi funkciót betöltő, illetve más munkahelyek között. Az Országgyűlés - Király Zoltán Csongrád megyei képviselő indítványát elfogadva - részletes tájékoztatást kap a Pénzügyminisztériumtól a társadalmi szervezetek, s benne az MSZMP vagyonáról. Amennyiben a parlament az SZDSZ szempontjából kedvezően dönt, a népszavazás ezekben a kérdésekben csupán megerősítő jellegűvé válik. A köztársaságielnök-választásnak nemcsak az időpontjáról, hanem a módjáról is megoszlik a képviselők véleménye. Ha az SZDSZ kérdésére - csak a szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - az állampolgárok többsége igennel válaszolna, ez azt jelentené, hogy az elnököt nem közvetlenül az állampolgárok választanák meg, hanem az elnökválasztás - az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat szerint - az új parlament hatáskörébe tartozik. Ez a megoldás - mutatnak rá a szakértők - éppen a demokrácia korlátozását jelentené. x x x A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvezető testülete az átadást követően úgy döntött, hogy felhívással fordul közvetlenül az országgyűlési képviselőkhöz is. Ebben kéri, hogy a népszuverenitást tiszteletben tartva az Országgyűlés ne írja ki az elnökválasztást a népszavazás előtt. (MTI)
1989. október 16., hétfő 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|