|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Kényes kérdés - 2. folyt.
|
- Az, hogy ugyanaz nem ismétlődik meg, az lehetséges, de az első világháború utáni békék készítették elő a másodikat, és valószínűleg páran egyetértenének azzal, hogy a második világháborút lezáró békék sem voltak igazán igazságosak, legalábbis német szempontból valószínűleg nem; nagy német területeket csatoltak el és, ugye hát az országot kettéosztották. Ennek előbb-utóbb valamiféle visszahatása kell hogy legyen. Azt nem tételezhetjük fel, sőt nem várhatjuk el, hogy a német nemzet majd egyszer másként fog hozzáállni a dolgaihoz, mint korábban. Ezzel kapcsolatban mi a véleményed? - Én azt hiszem, hogy máris másként állt hozzá, a második világháború után Nyugat-Németországban kialakult egy olyan egészséges vállfaja a demokráciának, amely tulajdonképpen sok szempontból fejlettebb, dinamikusabb és valódibb, mint a többi nyugati ország demokráciája, szóval ott nagyon is megváltozott a nemzeti attitűd, amely nem emlékeztet az előzőre, és nem olyan helyzet állt elő a második világháború után, mint az első világháború után, hiszen az első világháború után óriási nyomor keletkezett Németországban, a második világháború után pedig igen rövid idővel az úgynevezett gazdasági csoda következett be Nyugat-Németországban. De visszatérve az egyesítés kérdésére. Tulajdonképpen nagyon fontos szempont az is, hogy ezt senki sem akarja igazán. A keletnémet ellenzék a jelenlegi tüntetések során soha nem szállt síkra az egyesítendő Németország eszméje mellett. Igen fontosnak tartom, hogy ez az új fórum és főként az evangélikus egyház szóvivői valahányszor nyilatkoztak a sajtónak, mindig hangsúlyozták következetesen, hogy nincs szó a két Németország egyesítéséről, sőt arról sincs szó, hogy a keletnémet társadalmat szocialistából kapistalistává tegyék. (folyt.)
1989. október 15., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|