|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Összegyült a 100 ezer aláírás
|
----------------------------- München, 1989. október 16. (SZER, A mai nap) - Összegyűlt az a százezer aláírás, amely szükséges ahhoz, hogy Magyarországon népszavazást rendeljenek el az elnökválasztás kérdésében. - Mindenekelőtt a hír részleteiről számol be Kasza László Budapestről: - Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének vezetőségi tagja ma délután fél ötkor adja át Szűrös Mátyásnak, a parlament elnökének a népszavazást követelő aláírások utolsó csomagjait. A számlálás még folyik, így nem tudni pontosan, hogy hány magyar állampolgár követelte az SZDSZ felhívását, de az már biztos, hogy a szükséges százezer aláírás együtt van. Mások 120 ezerről beszélnek. Mit jelent ez? Azt, hogy a parlamentnek ki kell írnia a népszavazást abban az ügyben, hogy feloszlassák-e a munkásőrséget, a pártok tevékenykedhetnek-e a munkahelyeken, el kell-e számolnia a volt MSZMP-nek a vagyonáról, és hogy a köztársasági elnököt az új parlament után válasszák-e? Tehát nem lesz november 25-ikén köztársasági elnökválasztás? Ez azonban nem biztos. Elképzelhető ugyanis, hogy az illetékesek kihasználják a törvény gumiparagrafusa adta lehetőségeket és csak két hónap múlva döntenek az ügyben. Addig pedig meg lehet szervezni az eredeti terveknek megfelelően a köztársasági elnökválasztást. Persze kétségtelen, hogy a százezer aláírás olyan erkölcsi nyomást gyakorol a képviselőkre, akiknek a holnap kezdődő parlamenti ülésszakon kell dönteniük a választások kiírásáról, hogy esetleg nem vállalják a döntést. Mint ismeretes, az eddigi köztársasági elnökjelöltek száma a hét végén kettővel gyarapodott. A Magyar Demokraták Szövetsége Für Lajos professzort jelölte, de ezt a pénteken kezdődő országos küldöttgyűlésnek még jóvá kell hagynia. A Hazafias Népfront jelöltje pedig Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter. Az MSZP már korábban jelölte Pozsgay Imrét, a Magyar Október Párt pedig Rácz Sándort. Jelölt tehát van. Hogy választás lesz-e, az még nem dőlt el. +++
1989. október 16., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|