|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató
|
1989. október 16., hétfő - A kormány a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését javasolja az Országgyűlésnek. Az erről szóló törvénytervezetet a Minisztertanács hétfői ülésén született döntésének megfelelően az igazságügyminiszter terjeszti a parlament kedden folytatódó ülésszaka elé. A döntésről Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. A kormány döntését indokolva a szóvivő utalt arra, hogy megszüntek azok az okok, amelyek az 1956-os népfelkelés után a munkásőrség létrehozásához vezettek. A kormány ezért úgy véli, hogy a fegyveress testület további fenntartása nem indokolt. ugyancsak a Parlament elé terjesztik a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó tervezetet, amelynek lényege, hogy a területi véderőbe önkéntes alapon, társadalmi munkában, tartalékosként bárki jelentkezhet. A szóvivő elmondta azt is, hogy amennyiben a Parlament elfogadja a törvénytervezeteket, a pénzügyminiszter zárolja a munkásőrség vagyonát, amelynek felhasználásáról majd az Országgyűlés dönt. A testület vagyonát jelenleg mintegy 11 milliárd forintra becsülik. Ebből 5,1 milliárd forintot tesz ki a munkásőrség felszerelése, 4,5 milliárd forintos ingatlannal rendelkezik, s a különféle bérlemények összege 1,2 milliárd forintra rug. Várható, hogy még az év végéig megszületik a döntés a munkásőrség vagyonának polgári célu hasznositásáról, a testület fegyverei pedig a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá kerülnek. A tennivalók koordinálására miniszteri biztost neveznek ki. (MTI)
1989. október 16., hétfő 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|