 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Vélemények az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról. (2. rész)
|
Budzsáklia Mátyásnak, a Magyar Szocialista Párt tárgyaló
csoportja tagjának tapasztalatai szerint az egyéni és a listás
választókerületekben megszerezhető mandátumok arányának
megváltoztatását az indokolja: még nem tudatosult a fejekben az új
választási szisztéma lényege. A javaslattevők a jelenlegi helyzetből
indulnak ki, holott ez a törvény már megszüntetne egyfajta, jogosan
bírált bürokratikus gyakorlatot. E folyamat része a pártelvű
választási rendszer, azon belül pedig a listás szavazási módszer. Az
egyéni és a listás választás együttes bevezetése kompromisszum,
amelynek alapja, hogy egyetlen párt sincs választási sikert ígérő
program birtokában. Márpedig a választások jól körülhatárolható és
könnyen elfogadható programok alapján dőlnek el. Ma viszont még az
sem mérhető fel, hogy melyik pártnak melyik megoldás lenne a
legmegfelelőbb. Ezért a MSZP vélmenye az, hogy az adott helyzetben a
vegyes választási rendszer fogadható el kompromisszumként az
átmeneti időszakra. Mint mondotta: gond az is, hogy az új választási
törvényben szereplő országos listát összetévesztik a jelenlegi
,,leszerepelt,, országos listával, abban a hiszemben, hogy annak
alapján ismét az előkelőségek sétálnak be a parlamentbe. Holott nem
erről van szó, hiszen az új országos listára nem kell szavazni,
annak kiegyenlítő, korrekciós szerepe van.
Drucker György a harmadik oldal részéről annak a meggyőződésének
adott hangot - tartva magát a politikai egyeztető tárgyalásokon
kialakult konszenzushoz - , hogy üdvös lenne maximalizálni az egyéni
választókerületekben megválaszott képviselők számát. (Pontos számot
szándékosan nem fűzött megjegyzéséhez.) Nézete szerint szerencsésebb
lett volna, ha a törvényjavaslat eleve 75-25 vagy 60-40 százalékos
arányt állapít meg az egyéni választókerületek javára. Az ugyanis,
hogy valaki egyéni válsztókerületben indul, nem zárja ki valamely
párt, szervezet vagy csoportosulás támogatását. (MTI)
1989. október 14., szombat 21:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|