 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZP álláspontja: folytatni kell a háromoldalú tárgyalásokat (2. rész)
|
Fábry Béla kifejtette: az SZDSZ és a Fidesz azzal, hogy nem írta alá
a szeptember 18-ai, az első tárgyalási szakaszt lezáró
megállapodást, nyíltan megtorpedózta az alapmegállapodást is, amely
egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a tanácskozás ideje alatt a felek
tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a
tárgyalások célját.
Fábry Béla emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ aláírásgyűjtő
kampányt szervezett négy ügy - a munkásőrség, a pártvagyon, a
munkahelyi pártszervezés és a köztársaságielnök-választás -
népszavazással történő eldöntésére. Az elnökség ezt az
aláírásgyűjtést árukapcsolásnak tartja, s véleményük szerint ez nem
illik a demokratikus jogállamiságot megcélzó politikai kultúrába. A
három első kérdésben ugyanis megállapodás jött létre, így ezek
lényegében lezártnak tekinthetők. A köztársaságielnök-választással
kapcsolatban az elnökségnek az a meggyőződése, hogy stabilizáló
szerepe miatt mielőbb szükség van köztársasági elnökre. Ám az SZDSZ
és a Fidesz a demokráciára való hivatkozással éppen a
legdemokratikusabb jogi intézményt támadja meg, azt ugyanis, hogy a
magyar társadalom, a választópolgárok beleszóljanak az
elnökválasztásba. Az elnökség határozottan tiltakozik ez ellen; s
véleményük szerint egyébként az SZDSZ-nek nincs ütőképes
köztársaságielnök-jelöltje, mert különben vállalnák a népszavazáson
történő megmérettetést. Az elnökségnek az a meggyőződése - szögezte
le Fábry Béla -, hogy a békés átmenet csak a köztársasági elnöki
intézménnyel érhető el. S ezért továbbra is kitartanak amellett a
javaslat mellett, hogy a köztársaságielnök-választásra még
novemberben sor kerüljön.
Az újságírók egyebek között arról kérdeztek, hogy Fejti György,
Iványi Pál és Barabás János, a volt MSZMP KB titkárai jelenleg
milyen funkciót töltenek be. Fábry Béla elmondta: mindhárman
felmondási idejüket töltik. Arról azonban nem tudott számot adni,
hogy az MSZP-vel kapcsolatban mi a szándékuk, bár meggyőződése
szerint mindhárman megerősítik tagságukat, s részt vesznek az új
párt munkájában. Megemlítette, hogy az előző napi elnökségi ülésen a
nemzetközi ügyek áttekintése során Barabás János neve is szóba
került a nagyköveti kinevezésekről folytatott eszmecsere keretében.
Arra a kérdésre, hogy vajon hányan fognak belépni az MSZP-be, Fábry
Béla nem bocsátkozott jóslásokba. Azt azonban megerősítette: a
tagsági viszony jogfolytonos, és csak azoknál szűnik meg, akik azt
nem erősítik meg. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 20:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|