|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
|
A választási törvény kapcsán Mayer Bertalan Vas megyei képviselő amellett szállt síkra, hogy a listás módszerrel szemben a tervezettnél több országgyűlési mandátum betöltéséről döntsenek a helyi egyéni választások során, mert az állampolgárok ismerni akarják képviselőiket, s a helyi érdekek érvényesítését várják el tőlük. Ezért véleménye szerint elfogadhatóbb lenne, ha a 374 országgyűlési képviselőnek - a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott 152-vel szemben - legalább a felét egyénileg választanák meg, s csak a többit a pártok listája alapján. Bár a képviselő javaslatát az arányok módosításáról - ha nem is éppen ilyen mértékben - többen támogatták, hosszas vita után végül mégiscsak a törvényjavaslatban szereplő választási módszer mellett foglalt állást a bizottság. Ezután a bizottság egyik tagjának, Bánffy György budapesti képviselőnek az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatait vitatták meg. Nem fogadták el a képviselőnek azt az indítványát, hogy az egyéb kizáró okokon túl az se lehessen az Állami Számvevőszék vezető tisztségviselője, aki jelölését megelőzően az Országgyűlés tagja volt, tehát részt vett a majdan ellenőrzendő döntések meghozatalában. Ezt a képviselők egy része olyan diszkriminatív intézkedésnek minősítette, ami egyben képviselői mivoltukat is sértené. Ezért a javaslattal csak olyan formában értettek egyet, hogy ha a képviselők közül kerülne valaki az Állami Számvevőszék élére, az nem tarthatná meg mandátumát. Bánffy György fenntartotta módosító javaslatát, de azzal, hogy később dönt arról, előterjeszti-e. Ellenszavazat nélkül fogadták el viszont Bánffy György másik javaslatát, amelynek lényege, hogy egymáshoz közeli rokonok, vagy a Minisztertanács tagjaival közeli rokonságban állók nem lehetnek az Állami Számvevőszék tagjai. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 19:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|