|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Keletnémet nyilatkozat - 1. folyt.
|
A Politikai Bizottság felszólította Honecker első titkárt, hogy készítsen jelentést a rendkívül kritikus helyzetről. Ebből Honecker egyik korábbi - ma Nyugaton élő - tanácsadója: Wolfgang Seifert azt a következtetést vonta le, hogy a keletnémet pártvezetőség már nem áll egységesen az első titkár mögött - a fő funkcionáriusok Honeckert és politikáját teszik felelőssé a krízisért. A Politikai Bizottság nyilatkozata is tükrözi a keletnémet pártvezetőség belső megosztottságát. Egyrészt párbeszédet ajánl föl közelebbről meg nem nevezett csoportoknak és változásokat jelez a tájékoztatási, valamint az utazási politikában - másrészt a keletnémetek tömeges meneküléséért ismét Nyugat-Németországot teszi felelőssé, jóllehet elismeri, hogy a menekülőknek többfajta okuk lehet arra, hogy elhagyják keletnémet hazájukat. A nyilatkozatban a Politikai Bizottság azt is hangoztatja, hogy Kelet-Németország nem választhat más utat, mint a szocializmust, mert csak ez biztosítja a felnövekvő nemzedéknek a boldogabb jövőt. Kérdéses, hogy ez a felemás nyilatkozat elegendő lesz-e az egyre növekvő feszültség lecsillapítására. Nyugati hírügynökségek értesülései szerint az elégedetlenség már nemcsak a menekülésekben és az utcai tüntetésekben nyilvánul meg. A hivatalos keletnémet hírügynökség újságírói állítólag megtagadták annak az utasításnak a teljesítését, hogy a tüntetőket továbbra is zavargóknak nevezik. Az újságírók arról is panaszkodtak, hogy a gyárakban a munkások hazudozással vádolták meg őket. Az Operaház tagjai a hírek szerint sztrájkkal fenyegetőztek, és a Politikai Bizottság ülésén közölték Honeckerrel, hogy az üzemekben is várhatók munkabeszüntetések. A Munkásőrséghez hasonlítható keletnémet gyári őrség tagjai a Karl Marxról elnevezett városban nem voltak hajlandók kivonulni gyakorlatra, és közölték hogy munkások nem harcolnak munkások ellen. +++
1989. október 12., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|