Rendszerváltás és az MTI

	Kukorelli István nyilatkozata (1. rész)
1989. október 11., kedd - A hétvégi népfrontkongresszus előtt a népfrontmozgalom jövőbeni politikai szerepéről, a kongresszuson várható eseményekről és a megújulás mikéntjéről nyilatkozott Kukorelli István, a HNF ügyvezető elnöke Kocsonya Zoltánnak, az MTI munkatársának. x Az utóbbi hónapokban a Hazafias Népfront háza táján is sok szó esett a párttá alakulás lehetőségéről. Mi várható a kongresszust követően, ahol nyilván napirendre kerülnek e kérdések? - Úgy vélem, hogy a kongresszuson a küldöttek többsége amellett foglal állást, hogy a népfront továbbra is mozgalomként tevékenykedjen. A választásokon viszont kénytelenek leszünk önálló politikai erőként megmérettetni, bár a jövőben hangsúlyozni fogjuk: nem a közhatalomért szállunk elsődlegesen harcba. Most azonban nincs más lehetőség a politikai színpadon szereplő szervezetek számára, mint a választásokon való részvétel. x Ez azt jelenti, hogy a HNF önálló jelölteket állít majd a választásokon? - Szeretnénk, ha a kongresszus határozna arról, hogy minden egyéni választókerületben, valamint megyei és országos listán induljanak a népfront jelöltjei. Egyúttal önállóan köztársasági elnökjelöltet is szeretnénk állítani. Mindez azonban nem tesz bennünket párttá. Ez most egy sajátos politikai szituáció, a következő választásokon bizonyára más lesz a viszonyunk a kérdésekhez. x Visszatérve a hétvégi kongresszusra - mi várható a fórumtól, milyen politikai mozgásteret jelöl ki majd a mozgalom számára? - A kongresszusi dokumentumok között található jövőtervünk elsősorban arra keres választ, hogy milyen társadalmat is akar a népfront. Erre egyelőre azt tudnám válaszolni - s a kongresszuson is ezt fogom mondani -, hogy civil társadalmat. (folyt.köv.) 1989. október 12., csütörtök 08:09
Vissza »

	Kukorelli István nyilatkozata (2. rész)
S ez jóval többet jelent, mint a többpártrendszer. Meggyőződésem ugyanis, hogy a népfront egyik alapvető feladata a békés átmenet korszakában, hogy ellensúlyozza a kifejezetten pártpolitikai gondolkodásmódot. A másik lényeges kérdés: milyen közhatalmat akarunk? Erre a válaszunk: olyat, amely a közakaratból teremtődik, s egyúttal társadalmilag ellenőrzött, jogilag korlátozott. Végül is olyan népfrontmozgalmat képzelünk el, amely közvetít a civil társadalom és az említett közhatalom között. Tisztáznia kell a kongresszusnak azt is: melyik oldalon áll a népfront, illetve ki áll a népfront mellett. Az a véleményem - és lehet, hogy ez nem népszerű az új politikai szerveződések számára -, hogy a palackból kiszabadult szellemet meg kell szelidíteni. Azaz keretek közé kell szorítani, mégpedig a jogállamiság intézményei közé. A másik kérdés, hogy ki áll mellettünk. A népfront mérhető tömegbázissal rendelkező, önálló, szuverén politikai testület. Úgy látom, hogy erősödőben van az a réteg, amely fölismerte: a következő évek-évtizedek Magyarországán népfront-eszmére is szükség van. A civil társadalom szervezetei félnek a pártoktól, mert történelmi tapasztalataik vannak a pártoskodásról. Szükség van tehát egy olyan politikai mozgalomra, amely pártoktól független és szabad, de adott esetben lehetőséget nyújt a politikai érdekképviseletre. Egyértelműen tisztázni kell viszonyunkat a többi politikai erőhöz. Személy szerint az a véleményem, hogy bizonyos kérdésekben az új politikai szervezetek - így a Fidesz, az SZDSZ, az MDF - partnereink lehetnek. Például el tudom képzelni, hogy a munkásőrség feloszlatásának, a munkahelyi pártszerveződés megtiltásának kérdésében akár az SZDSZ-szel is szövetségesek lehetünk. Az MDF jelenleg - talán legitimációszerzés miatt is - vetélytársának tekinti a népfrontot. De amennyiben politikájukat világosan megfogalmazzák, akkor azt hiszem, hogy szövetségesek lehetünk a jövőben. Az mindenképpen bizonyos, hogy a szélsőséges politikai erőkkel - legyen az baloldali vagy jobboldali - a népfront nem kíván együttműködni. Nagyon sajátos a viszonyunk a népfront jellegű politikai mozgalmakkal. Reményeink szerint már a kongresszuson megköthető a szövetség az Új Márciusi Fronttal, a Demokratikus Magyarországért Mozgalommal és az Ifjúsági Népfronttal. (folyt.köv.) 1989. október 12., csütörtök 08:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kukorelli István nyilatkozata (3. rész)
x Elképzelhetőnek tartja, hogy a pártkongresszushoz hasonlóan a népfrontkongresszuson is áramlatok vagy platformok szerveződnek? - Egyértelműen az a véleményem, hogy ne legyenek platformok. A népfrontban eddig is mindenki - legyen az a tiszteletes úr, vagy éppen a párttitkár - a maga szuverén véleményét mondhatta el. Én egyébként a pártkongresszuson is inkább egyfajta kamarillapolitikának láttam a platformokat, és nem elvi szövetségnek. Én mindenképpen amellett vagyok - és ezt határozottan képviselni fogom a kongresszuson is -, hogy ne vegyünk részt a névtáblacsere-akcióban. A névtáblát le is lehet tisztítani. Merthogy a népfrontmozgalomnak voltak értékei, kézzelfogható és emberi értékei is. Meggyőződésem: nem olyan nagy az ellenszenv a népfronttal kapcsolatban, mint amit most a közhangulatban fel akarnak szítani. Mindenesetre akik elhúzzák a szájukat a népfront nevét hallva, azok kerüljék el ezt a szervezetet. Széles a paletta, mindenki oda csatlakozik, ahova akar. x Lehetséges-e, hogy a népfront - a mozgalmi jellegét megőrizve - önálló tagsággal is rendelkezik majd a jövőben? - Az alapszabályban van erre lehetőség, s van egy ilyen társadalmi igény is. Nem szeretnénk azonban pártosítani, így például nem akarunk tagdíjat szedni. Másfelől viszont meg kell felelnünk a jelenlegi jogrendszernek, amely azt írja elő, hogy az egyesületeknek nyilvántartott tagsággal kell rendelkezniük. Ez voltaképpen egy nagyon egyszerű jogi megoldás, a mozgalom országos testületének tagjai a nevüket adják ehhez, s akkor bejegyeztetik a népfrontot. Tehát sommásan azt lehetne mondani: a népfront 1954-ben jött létre, de 1989-ben fog megalakulni. (MTI) 1989. október 12., csütörtök 08:17
Vissza »