|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Kisgazdapárt nemzetközi sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. október 11., szerda - A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt országos vezetősége szerdán Budapesten - ideiglenes párthelyiségében - megtartotta első nemzetközi sajtótájékoztatóját. Prepeliczay István főtitkár elmondta, hogy becslésük szerint a 3200 magyar helység egynegyedében működik már, vagy éppen alakulóban van a Kisgazdapárt. Tagságuk számát 25 ezerre teszik, ami véleményük szerint egyúttal azt jelenti, hogy az FKgP taglétszámát tekintve ma a legerősebb ellenzéki párt Magyarországon. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy 1945-ben a párt tagjainak száma megközelítette a 250 ezret.
Prepeliczay István kifejtette: véleménye szerint a jelenlegi magyarországi helyzet pártja szempontjából sok hasonlóságot mutat az 1945-ös időkkel, amikor a német megszállás alatt betiltott illetve üldözött pártnak kellett újjászerveződnie. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a jelenlegi tagok körülbelül egyharmada az idősebb korosztályból kerül ki, de nagyon sok az olyan fiatal is, akik családi kötődés alapján közeledtek a Kisgazdapárthoz. Úgy tűnik, hogy a falusi szervezetek nehezebben alakulnak, ám az örvendetes tény, hogy a vállalkozók közül mind többen lépnek be az FKgP-be. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a párt a magántulajdon és a piacgazdaság fontosságát hirdeti. Az MTI kérdésére a Kisgazdapárt vezetői arról is tájékoztatást adtak, hogy egyelőre még nem sikerült hozzájutniuk régi pártépületeikhez. Csak a fővárosban nyolcvan létesítmény volt az FKgP tulajdonában; irodák, nyomdák, mozik, üzemépületek, s vidéken is nagyon sok kisgazdapárti ingatlan volt. A párt követeli, hogy épületeik, irodáik legalább egy töredékét visszakapja, ám eddig igencsak szerény eredményeket értek el. Azt belátják, hogy a Semmelweis utcában lévő épületüket - amelyet a háborús pusztítások után szinte romjaiból építettek újjá a párt pénzéből, s amelyből 1950 májusában távolították el őket -, nem kaphatják meg, ám egyelőre a többi irodájukhoz sem tudnak hozzájutni, egyebek között telekkönyvi hiányosságok miatt. A párt szervezetei ma meglehetősen szűkös körülmények között tevékenykednek, magas bérleti díjat fizetve különböző apró helyiségekért. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|