 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Alkotmányjogászok közgyűlése
|
1989. október 11., szerda - A jelenlegi és az alakuló alkotmányjogi intézmények és alkotmányos elvek ne váljanak a napi politikai csatározások és a politikai alku játékszerévé - hangoztatták a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének szerdai közgyűlésén. A tanácskozásnak az adott aktualitást, hogy az Országgyűlés az október 17-én kezdődő ülésének napirendjén a sarkalatos törvények megalkotása szerepel.
A közgyűlésen hangsúlyozták: a mai, sok tekintetben
ellentmondásos társadalmi körülmények között különösen fontos, hogy
az alkotmányjogi intézmények kialakítása, bevezetése a magyar közjog
rendszerébe, s maga az alkotmányozás folyamata ne kerüljön kizárólag
pártpolitikai érdekek vonzáskörébe. Szóltak arról is, hogy a
jelenlegi körülmények között szükség van a politikai egyeztetésekre.
Azonban kívánatosnak tartanák, ha a politikai tárgyalások kizárólag
a politikai - és nem a jogi, szakmai - kérdések megvitatására
vállalkoznának.
Az egyetemi oktatók, kutatók, tudományos dolgozók és
közigazgatási szakemberek hozzászólásaiból kitűnt, hogy politikailag
indokolatlannak, alkotmányjogilag viszont elfogadhatatlannak
tartanák, ha a Parlament a háromoldalú tárgyalások játékszerévé
válna. Ez az Országgyűlés tekintélyének további jelentős
csökkenésével járna, ennek pedig hosszabb távon beláthatatlan
alkotmányos-politikai-erkölcsi konzekvenciái lehetnek.
Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár hozzászólásában
kitért arra is, hogy az Országgyűlés szuverenitását még egyszer nem
korlátozhatják a maihoz hasonló körülmények, amikor is a háromoldalu
egyeztető tárgyalások csökkentették a törvényhozó testület
szuverenitását. Hangsúlyozta, hogy a mai átmeneti állapotot
alkotmányjogi okokból is szükséges rendezni.
A közgyűlés résztvevői elfogadtak egy állásfoglalást, amelyben
leszögezik: az Országgyűlés joga, hogy a nemzet alkotmányos
sorskérdéseiben szuverén döntéseket hozzon. (MTI)
1989. október 11., szerda 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|