|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. október 11., szerda - Rövid időn belül az Országgyűlés elé kerülnek a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott úgynevezett sarkalatos törvények. A magyar közvéleményben, de különösen az úgynevezett ellenzéki pártok soraiban nagy várakozás előzi meg az országgyűlési vitát, mert úgy ítélik meg, hogy ha az Országgyűlés ezeken bármit módosít, az egyenlő a közmegegyezés felrugásával. Mások, köztük a képviselők egy része az Országgyűlés szuverenitásának, a képviselők jogainak korlátozását látják ebben a megállapodásban. Ilyen ellentmondások miatt az alkotmány-jogtudománnyal foglalkozók egyesülete szükségesnek tartotta e kérdésben az állásfoglalást. Egyik oldalról meg kívánjuk védeni az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a nemzet alkotmányos sorskérdéseiben szuverén döntéseket hozhasson, másrészt rá kívánunk mutatni mai politikai helyzetünk bonyolultságára, többek között arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalásoknak ma közjogi jelentőségű szerepe van. Mint minden modern demokratikus államban, így Magyarországon is a parlamentet kell a legfelsőbb állami szervvé tenni, amely a választójogosult állampolgárok akaratából a törvényhozás letéteményese. Ennek természetes feltétele, hogy az Országgyűlés fejezze ki a társadalom valóságos érdek- és véleményviszonyait. Egy ilyen országgyűlés hatásköre jogilag korlátlan, ránézve egyetlen személy, szerv, vagy szervezet sem hozhat kötelező határozatot, ugyanakkor napirendre tűzhet minden olyan kérdést, amelyet a képviselők fontosnak tartanak. Az utóbbi években mélyreható változások indultak meg hazánkban. A különböző politikai csoportok, pártok megjelenésével szükségessé váltak a politikai tárgyalások, az addig kizárólagos politikai hatalmat gyakorló MSZMP és az újonnan kialakult csoportok közötti egyeztetések. E sürgető igény hozta létre az ellenzéki kerekasztalt, majd részvételével a háromoldalú politikai egyeztető tanácskozást. Ezzel a politikai egyeztetés részben kívül került a parlament keretein. A mai helyzetben, a létező politikai struktúrára épülő Országgyűlés megválasztása előtt a politikai hatalom legitimitását a létező Országgyűlés a politikai egyeztető tárgyalásokkal együtt képes biztosítani. (folyt.köv.)
1989. október 11., szerda 18:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|