|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: magyar pártkongresszus - visszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. október 10. kedd (MTI-tud) - A Magyar Szocialista Párt kongresszusa és annak határozatai az NSZK rádió- és tévéállomásainak műsorában éppúgy az éredeklődés egyik központi témája, mint a mérvadó újságok keddi számainak hírmagyarázataiban.
Az ARD tévéadó szerint a kongresszus utat mutatott átfogó reformok és a szocialista piacgazdaság irányában, s a program az eddigi államszocializmussal való szakítás. Az MSZP a mérsékelt és reformpolitikusként jellemzett Nyers Rezső elnök vezetésével alkotmányos többpártrendszer, a piacgazdaság és a magántulajdon elismerésének a híve. A Deutschlandfunk, amely előző nap is részletesen tudósított az eseményről, kedden beszámolt a kongresszus befejezéséről, s fő híreiben lényegi pontként kiemelte: az MSZP ajánlotta, hogy október 23-ikát a nemzeti megbékélés jegyében nyilvánítsák emléknappá, oszlassák fel a fegyveres munkásőrséget és önkéntes alapon működő társadalmi szervezetté alakítsák át. A rádió szintén fontosnak tartja a reformer Nyers Rezső elnöki megbizatását. A Süddeutsche Zeitung, az NSZK legnagyobb példányszámú országos politikai napilapja a ,,Magyar példa,, című vezércikkében felhívja a Nyugatot, hogy adja meg a magyar reformereknek azt a támogatást, amelyet egyelőre még megtagad tőlük saját közömbös és kiábrándult lakosságuk. E reformerek ugyanis nemcsak önálló úton járva a nyugat-európai pluralista demokráciamodellt tették magukévá, hanem ezzel azt is bebizonyították, hogy Magyarország az utóbbi évtizedek ellenére továbbra is Közép-Európához óhajt tartozni. Emellett a lap szintén kiemelkedő fontosságú tényezőnek tartja, hogy a magyar reformerek sikerétől vagy balsikerétől függ majd, hogy példájukkal iskolát teremtenek-e a szovjet hatalmi övezet peremállamaiban is. A tekintélyes újság szerint Pozsgay Imre ékesszólása és híveinek meggyőző érvelése magával ragadta ugyan a küldöttek többségét, ám a pártkongresszus mégsem tekinthető valamiféle olyan mosógépnek, amelybe csak úgy egyszerűen bele lehet gyömöszölni egy foltokkal eléktelenített kommunista pártot, hogy aztán egy patyolatfehér demokratikus szocialista pártot húzzanak ki belőle. Ezt az eljárást még a Pozsgay-féle lágyítószerrel sem lehet meghonosítani. (folyt.)
1989. október 10., kedd 13:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|