|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 9., hétfő - Az élelmiszer-kiskereskedelem helyzetéről vitatott meg tájékoztatót, valamint az Országgyűlés október 17-én folytatódó ülésszaka elé kerülő sarkalatos törvényekről konzultált az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága hétfői ülésén.
Az élelmiszer-kiskereskedelemről előterjesztett szakminisztériumi tájékoztató egyebek között rámutat: jóllehet, az élelmiszer-kiskereskedelem rentabilitásának javítására számos intézkedés történt, az ágazat jövedelemtermelő képessége kedvezőtlenebb a többi kereskedelmi szakágazaténál. A kereskedelmi árrés a szükségesnél kisebb mértékben bővült, miközben a költségek - az infláció hatására - az árbevételhez, illetve az árréshez közelállóan, vagy annál nagyobb mértékben növekszenek. A szakmában foglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. 1988 végén 1,3 százalékkal kevesebben dolgoztak az állami és szövetkezeti üzletekben, mint 1980-ban, miközben a forgalom 13,4 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem az új vállalkozások számára is kevésbé vonzó, mint más kereskedelmi ágazatok. Ezt jellemzi, hogy 1980 óta a magán kiskereskedők száma több mint háromszorosára nőtt, az élelmiszer-kiskereskedelemben azonban csak 90 százalékkal gyarapodott a számuk. Az élelmiszer-kereskedelem jövedelemtermelő képességének növelésére az előterjesztés javaslatokat fogalmaz meg. Egyebek között rámutat: az élelmiszervertikumot egységesen kezelve fenn kell tartani az élelmiszer-kereskedelem preferenciarendszerét. A vitában többen hangsúlyozták, hogy a kistelepülések és a peremkerületek élelmiszerellátásával a kormány a jövőben is kiemelten foglalkozzon. Ugyancsak elhangzott, hogy a szakágazat növekvő terhei ne csak a fogyasztói árakban jelenjenek meg, s azokat ne csupán a lakosságnak kelljen viselnie. A támogatás kérdésével kapcsolatban hangsúlyozták: a támogatásleépítésben indokolt különbséget tenni, hiszen ha az élelmiszer-kiskereskedelemnek adott támogatást csökken, azt az ország összes állampolgára érzékelni fogja. A bizottság egyhangúlag támogatta a jelentésben megfogalmazott határozati javaslatokat, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem gazdasági helyzetének érdemi javítását szorgalmazzák. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Egyebek közt szükségesnek ítélik, hogy a vállalkozásinyereségadó-törvényben az ágazatnak jelenleg biztosított 40 százalékos kedvezmény fenntartása mellett biztosítani kell e kedvezményt az állami tulajdon után fizetendő részesedésre is. Ugyancsak szükségesnek tartják hosszabb távon fenntartani a kistelepüléseken működő élelmiszerüzletek forgalma alapján megállapított adókedvezmény jelenlegi formáját. Ezenkívül indítványozzák, hogy az élelmiszerkereskedelmi hálózatban dolgozók alapbére - a jövő évi népgazdasági tervben figyelembe vett bérfejlesztésen felül - átlagosan 20 százalékkal növekedjék. A sarkalatos törvények megvitatásának kezdetén Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes adott rövid tájékoztatást. Egyebek között elmondta, hogy a kormány a háromoldalú tárgyalásokon született konszenzust figyelembe véve terjeszti be a javaslatokat az Országgyűlésnek. Az igazságügyi tárca ugyanakkor elvégzi ezek kodifikációs felülvizsgálatát. Ez azonban nem érinti a háromoldalú tárgyalások politikailag releváns eredményeinek felülvizsgálatát, csupán a normaszövegben fellelhető ellentmondásokat kívánják feloldani. Egyúttal bejelentette, hogy a törvényjavaslatok szövegét közzéteszik a Magyar Hírlapban. A vitában több képviselő vélekedett úgy, hogy az Alkotmánymódosítás szövegébe kerüljön bele az a passzus, miszerint az egyéni választókerületben, a megyei és az országos listán megválasztott képviselők jogai és kötelességei azonosak. Tóth Attiláné (Budapest, 56. vk.) az iránt érdeklődött, hogy a hétvégén létrejött Magyar Szocialista Párt miként vesz részt az esetleges további politikai egyeztető tárgyalásokon. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) egyrészt azt kérdezte, hogy mikorra tervezik a tanácstagi választásokat, másrészt pedig azt tudakolta, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman) és más, például kisebbség-, környezetvédelmi ombudsman rendszere az Országgyűlésen kívül is ki lesz-e építve. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m. 20. vk.) célszerűnek minősítette, hogy a sarkalatos törvényekről két fordulóban tárgyaljon a Parlament, mert szerinte így a háromoldalú tárgyalások részvevői is megismerhetnék a döntés előtt a képviselők véleményét. Németh István (Hajdú-Bihar m. 10. vk.) az SZDSZ és a Fidesz aláírásgyűjtő akciójára utalva megkérdezte: elegendő számú aláírás összegyűjtése nem akadályozza-e meg a Parlamentet, hogy döntsön az Alkotmány módosításáról? (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Az ülésen jelen lévő Budzsáklia Mátyás, az eddigi MSZMP tárgyaló delegáció tagja közölte, hogy a gazdasági és politikai egyeztető tárgyalásokon részt vett MSZMP-delegációt a jövőben az MSZP küldöttsége váltja fel. A képviselők által felvetett kérdésekre válaszolva Kilényi Géza elmondta, hogy a tanácstagi választásokat csak az új önkormányzati törvény elfogadása után tartják célszerűnek kiírni. Kifejtette: nem lenne szerencsés, ha a sarkalatos törvényeket két fordulóban vitatná meg a Parlament. Ezt azzal indokolta, hogy ezek a törvények sok szálon összefüggenek. Példaként említette, hogy a Btk. módosítása, amelyet az Országgyűlés szeptemberben kezdődött ülésszakán fogadott el, semmit sem ér az alkotmány módosítása nélkül. Az SZDSZ és a Fidesz aláírásgyűjtő akciójáról szólva közölte, hogy az nem akadálya az alkotmánymódosítás elfogadásának. Ugyanakkor hozzátette: ha október 17-ig 100 ezer aláírást összegyűjtenek, a Parlament nem tűzheti ki november 26-ra a köztársaságielnök-választást, hanem erről népszavazásnak kell döntenie. A továbbiakban szólt arról, hogy a regionális képviselői csoportok ülésén elsősorban a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban vetődtek fel javaslatok. A képviselők két kérdésben szeretnének módosító indítványt benyújtani. Egyrészt jelentős részük úgy ítéli meg, hogy az államfőt ne csak most, hanem a jövőben is népszavazással válasszák. Másrészt szükségesnek tartják törvénybe foglalni, hogy a köztársasági elnök megbizatásának időtartama ne essen egybe a parlamenti képviselők mandátumának idejével. Végezetül bejelentette, hogy elkészült a parlamenti biztosokról szóló törvényjavaslat. Az ombudsman intézménynek Parlamenten kívüli kiterjesztéséről egyelőre nincs szó. Ezenkívül külön törvényjavaslatot kívánnak majd beterjeszteni a címer kérdésében. Az elképzelések szerint erről a kérdésről népszavazás döntene. A választójogi törvénytervezet bizottsági vitájából az tűnt ki, hogy a képviselők egyelőre a jelenlegi parlamenti képviselői feladatokban gondolkodnak. A többség meglehetősen nagy ellenérzéssel szólt a vegyes - egyéni és listás - választási rendszerről. A hozzászólások azt igazolták, hogy továbbra is a ,,kijáró,, képviselő szemszögéből fogalmazzák meg véleményüket a törvénytervezetről. Kimondva, kimondatlanul többen is úgy vélekedtek, hogy az új Parlamentben a választók többségének képviselete az egyéni választókörzetből bekerülő honatyák vállára nehezedik majd. Erre reflektálva a BM jelen lévő képviselője kifejtette: a listán megválasztott honatyák felelőssége több is és kevesebb is lesz, hiszen ők a választókon kívül pártjuknak is felelősséggel tartoznak majd. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (4. rész)
|
Az eredetileg tervezett napirenden kívül a bizottság megszavazta, hogy tárgyaljanak az Országgyűlés novemberi ülésszaka elé kerülő adókorszerűsítési tervezetről. Erre azonban már nem került sor, mert mire a témára tértek volna, a teremben javarészt csak a szakértők maradtak. Épp ezért dr. Székács Anna, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa megkérte a még maradó képviselőket, hogy a vállalkozási nyereségadóval, a személyi jövedelemadóval és az általános forgalmi adóval kapcsolatos korrekciós javaslatokra vonatkozó észrevételeiket a hét folyamán juttassák el a szakértőknek. (MTI)
1989. október 9., hétfő 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|