|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (2. rész)
|
Másrészt a megállapodást aláíró szervezetek eredetileg nagyon szigorú megszorításokkal fogadták el a köztársasági elnök megválasztását. Nevezetesen, ha az első fordulóban a választásra jogosultak 75 százalékánál kevesebben voksolnak, vagy a jelölt nem éri el az abszolút többséget, akkor az eredmény érvénytelen, és az új parlament választja meg az államfőt. Ez a csupán feltételként szabott, de írásba sose foglalt szabály érvényét vesztette, és úgy tűnik, hogy kétfordulós elnökválasztási rendszert fognak alkalmazni. Azaz, ha az első forduló eredménye a fenti kritériumok miatt érvénytelen lesz, még a parlamenti választások előtt újabbat írnak ki, amikor is 25 százalékos részvétel és egyszerű többség is elegendő lesz a köztársasági elnök megválasztásához - mondotta Pető Iván. A továbbiakban arról szólt: több jel, sőt példa is utal arra, hogy az Országgyűlés a háromoldalú megállapodásokat módosítja. Ez történt például a legutóbbi Btk.-módosításnál, hiszen a konszenzusnak igen fontos része volt, hogy a rendőrség tagjai elleni eljárást kiveszik a katonai bíróság hatásköréből. A képviselők által szentesített módosítás értelmében viszont a rendőrök feletti ítélkezés továbbra is a katonai bíróságok feladata marad. Pető Iván rámutatott: jóllehet az MSZMP írásos garanciát vállalt arra, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja a háromoldalú megállapodást érvényesíteni az Országgyűlésben is, az említett esetben egyetlenegy MSZMP-képviselő sem kért szót pártja nevében, hogy megpróbálja rávenni képviselőtársait: ne módosítsa ebben a témában a három oldal megállapodását. Hasonlóképpen aggasztónak minősítette, hogy Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke egy minapi nyilatkozatában bejelentette: fel fogják kérni a HNF parlamenti képviselőit, hogy módosítsák a háromoldalú megállapodásoknak azt a részét, miszerint a választásokon csak pártként működő politikai szervezetek indíthatnak listán jelöltet, s így a Népfront mint társadalmi szervezet is szertne ugyanis jelölteket állítani. Ez azt jelenti, hogy a háromoldalú megállapodások egyik aláírója gyakorlatilag felmondja az egyezményt, és maga kezdeményezi a Parlamentben a módosítást. Az SZDSZ ügyvivője végezetül rámutatott: a népszavazás témáiban természetesen történhet módosítás, amennyiben az említett kérdésekben időközben megnyugtató megoldás születik például az MSZMP elszámol vagyonával. (folyt. köv.)
1989. október 5., csütörtök 16:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|