|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (5. rész)
|
A Munkásőrség sorsára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban Bajnok Zsolt elmondta: a kormány semmiképpen sem akarja halogatni a döntést. A Munkásőrség jövőjével kapcsolatban többféle lehetőség is szóba került eddig, ám ennél többet a megbízott szóvivő egyelőre nem árult el. Vajon miért nem kívánja a kormány nemzeti ünneppé nyilvánítani október 23-át, szembekerül-e ezen a téren az ellenzékkel? - hangzott a következő kérdés. Bajnok Zsolt szerint az ellenzéken belül is többféle vélemény alakult ki erről. A közvéleményben pedig még inkább eltérőek a vélemények, attól függően, hogy emberi sorsában, egzisztenciájában, élete alakulásában kit hogyan érintett 1956. október 23. Éppen ezért nem az elnevezés az elsődleges, még az sem, hogy pirosbetűvel vagy feketével nyomják-e ezt a dátumot, hanem az, hogy mit szolgál és milyen hatást gyakorol a társadalomra. A kormány nem azt mérlegelte, hogy ebben a kérdésben szembekerül-e az ellenzék véleményével. A döntő inkább az, hogy mi a jobb az ország, a társadalom lelkiállapota szempontjából. (MTI)
1989. október 4., szerda 19:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|