 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Október 23-a Bizottság nemzetközi sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - Az Október 23-a Bizottság fenntartja azt az álláspontját, hogy október 23. piros betűs nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen - hangsúlyozták a bizottság képviselői nemzetközi sajtótájékoztatójukon, amelyet kedden tartottak Budapesten.
Elhangzott, hogy 1956. október 23. kiemelkedő esemény volt a
magyar nemzet életében, és az azóta eltelt 33 év óta ez az első
olyan esztendő, amikor őszintén és nyíltan beszélhetünk 1956-ról, és
meg is ünnepelhetjük. A megemlékezés pedig pártok feletti feladat, s
ezt az Október 23-a Bizottság - amely különböző ellenzéki
szervezetreket tömörít - alapvetőnek tekinti. Épp ezért a bizottság
teljes nyíltsággal fordult minden magyarországi párthoz és
szervezethez, hogy csatlakozzanak október 23-a méltó
megünnepléséhez. A csatlakozni szándékozó szervezeteknek azt szabták
feltételül, hogy ítéljék el az 1956-ban történt idegen fegyveres
beavatkozást, illetve az azt követő megtorlást - mutattak rá a
bizottság képviselői.
Deutsch Tamás a bizottság október 23-ra tervezett közös
rendezvényeit ismertette. Elmondta: ez nem jelenti azt, hogy egyes
helyi közösségek ne tarthassanak megemlékezést, de a bizottság
ezeket is koordinálja. A fővárosban október 23-ra tervezett
megemlékezés-sorozat 13 órakor kezdődik a Corvin közben és a
Killián-laktanyánál. Ezeken a helyszíneken Pongrácz Gergely, Márton
András, valamint Gyenes Judit, Maléter Pál özvegye mond beszédet.
Ezután koszorút kívánnak elhelyezni a Magyar Rádió Bródy Sándor
utcai épületén. A Műegyetemnél 14 órakor kezdődik a megemlékezés, s
itt Mécs Imre, Erdélyi Tibor, valamint egy műszaki egyetemista lesz
a szónok. Innen a Bem térre vonulnak, ahol 16 órakor kezdődne a
megemlékezés, amelyen Sebestyén László, Für Lajos, továbbá
kelet-európai ellenzéki szervezetek képviselői fognak beszélni. A
harmadik központi rendezvény helyszíne a Hősök tere lesz, ahol
megkoszorúzzák az Ismeretlen Katona sírját, majd Hornyák Tibor és
Zimányi Tibor mondanak beszédet. Mind a három helyszínről a
Parlament elé vonul a tömeg. A tervek szerint a Kossuth téren 18
órakor kezdődik a megemlékezés. Itt Fónay Jenő, Rácz Sándor, Wittner
Mária, Obersovszky Gyula és Krassó György mond beszédet, versek
hangzanak el, valamint felolvassák egy 1956 után kivégzett mártír
búcsúlevelét - mondta a programot ismertetve Deutsch Tamás.
(folyt. köv.)
1989. október 3., kedd 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|