|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megalakult a Reformszövetség - tanácskozott az MSZMP reform küldötteinek csoportja (1. rész)
|
1989. október 1., vasárnap - Az MSZMP kokngresszusának reformelkötelezett küldöttei vasárnap Budapesten tanácskozást tartottak.
Először a kongresszust előkészítő munkabizottságok tagjai kaptak szót, majd Kósa Ferenc tartott vitaindító előadást a reformblokk céljairól. A mozgalom közvetlen célja, hogy az ország elkerülje a gazdasági összeomlást, a politikai káoszt és az erkölcsi ellehetetlenülést. A távolabbi cél: a szabad, demokratikus, független szocialista Magyarország megteremtése. A demokrácia és a néphatalom összefüggéséről szólva hangsúlyozta, hogy a diktatórikus berendezkedés és a szocializmus egymást kizáró fogalmak. A múlt hibáin okulva osztály- és tulajdonkorlátok nélküli teljes demokráciában gondolkodnak. A továbbiakban részletesen elemezte a párt mai helyzetét, a kialakult főbb áramlatokat, s megjelölte, hogy a reformerők kivel léphetnek közülük szövetségre. Hangsúlyozta, hogy a három markáns program közül a reformkörök az úgynevezett megszüntetve megőrző program képviselőivel tudnának együttműködni. Azokkal azonban, akik szerint itt ma nincs szükség sem rendszer-, sem modellváltásra, antagonisztikus ellentétben vannak. Az estig tartó vitában számos országosan ismert reformelkötelezett politikus (Ágh Attila, Gazsó Ferenc, Vitányi Iván, Tabajdi Csaba) is véleményt nyilvánított. Többen megállapították, hogy a nálunk szocialista vivmányként feltüntetett eredmények Nyugat-Európában gyorsabban, sikeresebben és nem utolsó sorban kisebb áldozatokkal valósultak meg. Hangsúlyozták azonban, hogy mindezek a becsületesen dolgozó párttagok munkáját nem kérdőjelezhetik meg. A sorsfordító 1988-as pártértekezlet óta eltelt időszakot ellentmondásosnak ítélték. Megállapították azt is, hogy a párt nem állt a társadalmi változások élére, vezetése kiváró, a régi pártállam fenntartására irányuló politikát folytatott. Felvetették a KB, a Politikai Bizottság és a főtitkár felelősségét is. A felszólalók kifejezték szakítási szándékukat az állampárttal, eszmerendszerével. Garanciákat sürgettek az oligarchiák hatalmának felszámolására. Szükségesnek tartották, hogy a kongresszus foglaljon állást a pártvagyon és a munkásőrség kérdésében, és leszögezték: a leendő párttörvény szerint a pártok szervezetszerűen ne működhessenek a munkahelyeken. (folyt.köv.)
1989. október 1., vasárnap 20:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|