|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Kereszténydemokrata Néppárt nagygyűlése (2. rész)
|
Az Osztrák Néppárt egyik vezetője arról szólt, hogy mennyire fontos a keresztény eszmei értékek átültetése a társadalmi, gazdasági életbe. Köszöntő beszédet mondott a bajor Keresztényszociális UNIO (CSU) és a szintén az NSZK-ból érkezett Kereszténydemokrata UNIO (CDU) képviselője is, valamint a lengyel Szolidaritás egyik vezetője is. Szót kért a tanácskozáson Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjai is, aki egyebek közt azt hangsúlyozta: fontos, hogy a későbbiekben egy nagy politikai integráció jöjjön létre hazánkban, mert az országot csak középről lehet kormányozni. A nagygyűlés szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón elmondták, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt vitára bocsátott alapszabálya hangsúlyozza: a KDNP a 1949-ben kényszer hatására működését felfüggesztő Demokrata Néppárt (Barankovics-párt) közvetlen jogutódja. Az alapszabály az 1947. évben elfogadott pártalkotmány, és a ma is elfogadott akkori célkitűzések szellemében fogalmazódott meg. A párt célja: hozzájárulni a többpártrendszeren alapuló demokratikus magyar jogállamiság és valódi népképviselet megteremtésére, érvényre juttatni az ember szabadságjogairól vallott és a keresztényhiten és kulturális örökségen alapuló felfogását. A párt programja megállapítja, hogy az eszmei alap a keresztény világnézet, a nemzet Szent Istvánig visszanyúló történelmi öröksége. Világnézete az egyetemes emberi értékek elismerésén, tiszteletén nyugszik. Értékrendje középpontjában a felebaráti szeretet áll. A tájékoztatón a Holland Kereszténydemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a választási kampányban tárgyi segítséget is adnak a magyar testvérpártnak. Az Európai Parlament kereszténydemokrata frakciójának alelnöke Hanja May-Weggen hangsúlyozta, hogy valamennyi magyar demokratikus erővel jó kapcsolatot alakítottak ki. Utalt arra, hogy a politikai segítségnyújtáson kívül gazdasági támogatásról is folyik tárgyalás az Európai Parlamenten belül. Ennek összege még nem ismert, de várhatóan jelentős pénzről van szó. (folyt.köv.)
1989. szeptember 30., szombat 15:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|