|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Kereszténydemokrata Néppárt nagygyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 30., szombat - Megtartotta első országos nagygyűlését a Kereszténydemokra Néppárt (KDNP). Szombaton Budapesten a József Attila Gimnázium dísztermében rendezték - ,,Istennel a hazáért és a szabadságért,, jelszóval - a tanácskozást, amelyen a mintegy 2-3 ezer párttagot 154 küldött képviselte; jelen voltak a nyugat-európai szociáldemokrata pártok képviselői, valamint a lengyel Szolidaritás küldöttei.
A nagygyűlésen Keresztes Sándor a párt szervezőbizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy 42 évvel ezelőtt megalakult egy csapat, amely vállalkozott a keresztény állameszmény képviseletére, de két évvel később a szervezkedő önkény felszámolta a pártot, az akkori parlament utolsó törvényes ellenzéki csoportját. Most mindent előlről kezdenek. Mint mondta, a KDNP nem nosztalgiapárt, célja, hogy a magyar nép megvalósíthassa a többpártrendszeren alapuló jogállamiságot, s újra beilleszkedjen az európai népek sorába. A Kereszténydemokrata Néppárt a választásokig a konstruktív ellenzék szerepét tölti be, a reformok iránt elkötelezettek táborába tartozik. Tisztában van azzal, hogy a jelenlegi időszakban kompromisszumokat kell kötni, hogy az ország békés körülmények között jusson el az első szabad, demokratikus választásokig. Keresztes Sándor annak a reményének adott hangot, hogy a magyar nép jelentős részét meg tudják nyerni programjuknak. Ezután a külföldi vendégek szólaltak fel. A holland kereszténydemokrata párt elnöke Wim van Velzzen elismeréssel szólt a magyar testvérpárt programtervezetéről, s felajánlotta segítségét, bejelentve, hogy a pártot felveszik az európai kereszténydemokrata néppárt tagjai közé. Kifejtette, hogy csak a keresztény ideológiának van jövője, mert a többi eszme elvesztette a népek bizalmát. Véleménye szerint ezt bizonyítja, hogy Hollandiában nemrég az ő pártja nyerte meg a választásokat. A Belgiumból érkezett testvérpárt képviselője egyebek közt arról szólt, hogy Európa határai nem érnek véget az egykori vasfüggönynél, s javasolta, hogy építsenek közösen egy új Európát. Az Európai Parlament kereszténydemokrata frakciójának küldötte annak a reményének adott hangot, hogy a párt hozzájárul a demokrácia, a szociális igazság, a személyi szabadságjogok megteremtéséhez. (folyt.köv.)
1989. szeptember 30., szombat 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Kereszténydemokrata Néppárt nagygyűlése (2. rész)
|
Az Osztrák Néppárt egyik vezetője arról szólt, hogy mennyire fontos a keresztény eszmei értékek átültetése a társadalmi, gazdasági életbe. Köszöntő beszédet mondott a bajor Keresztényszociális UNIO (CSU) és a szintén az NSZK-ból érkezett Kereszténydemokrata UNIO (CDU) képviselője is, valamint a lengyel Szolidaritás egyik vezetője is. Szót kért a tanácskozáson Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjai is, aki egyebek közt azt hangsúlyozta: fontos, hogy a későbbiekben egy nagy politikai integráció jöjjön létre hazánkban, mert az országot csak középről lehet kormányozni. A nagygyűlés szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón elmondták, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt vitára bocsátott alapszabálya hangsúlyozza: a KDNP a 1949-ben kényszer hatására működését felfüggesztő Demokrata Néppárt (Barankovics-párt) közvetlen jogutódja. Az alapszabály az 1947. évben elfogadott pártalkotmány, és a ma is elfogadott akkori célkitűzések szellemében fogalmazódott meg. A párt célja: hozzájárulni a többpártrendszeren alapuló demokratikus magyar jogállamiság és valódi népképviselet megteremtésére, érvényre juttatni az ember szabadságjogairól vallott és a keresztényhiten és kulturális örökségen alapuló felfogását. A párt programja megállapítja, hogy az eszmei alap a keresztény világnézet, a nemzet Szent Istvánig visszanyúló történelmi öröksége. Világnézete az egyetemes emberi értékek elismerésén, tiszteletén nyugszik. Értékrendje középpontjában a felebaráti szeretet áll. A tájékoztatón a Holland Kereszténydemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a választási kampányban tárgyi segítséget is adnak a magyar testvérpártnak. Az Európai Parlament kereszténydemokrata frakciójának alelnöke Hanja May-Weggen hangsúlyozta, hogy valamennyi magyar demokratikus erővel jó kapcsolatot alakítottak ki. Utalt arra, hogy a politikai segítségnyújtáson kívül gazdasági támogatásról is folyik tárgyalás az Európai Parlamenten belül. Ennek összege még nem ismert, de várhatóan jelentős pénzről van szó. (folyt.köv.)
1989. szeptember 30., szombat 15:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Kereszténydemokrata Néppárt nagygyűlése (3. rész)
|
Az estig tartó nagygyűlésen a programtervezet vitáját, valamint az alapszabály elfogadását követően megválasztották a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőit. Elnök: Keresztes Sándor, alelnökök: Füzessy Tibor, Szabó István és Seszták László, főtitkár Ugrin Emese. Országos titkárok: Gáspár Miklós, Lukáts Miklós és Lánczky László. Pártfőügyész: Hasznos Miklós, pártigazgató Marik Pál. Országos női vezető Dobrányi Zsuzsanna, országos ifjúsági vezető Lukáts Miklós. (MTI)
1989. szeptember 30., szombat 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|