|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A hadsereg legfőbb parancsa az alkotmány - Koszorúzási ünnepség Pákozdon
|
1989. szeptember 29., péntek - Pénteken, a magyar honvédsereg Jellasics ármádiája fölött aratott pákozdi győzelmének 141. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek Pákozdon, az 1898-ben közadakozásból emelt, s ez alkalomra teljesen felújított 1848-as emlékműnél.
A katonai pompával lezajlott eseményen fiatalok százai vettek részt, ott voltak a környező községek lakói, a Fejér megyében működő pártok, tömegszervezetek, valamint az egyházak képviselői. Elsőként híres, győztes és vesztes csaták emlékét őrző történelmi zászlókat vivő katonák méltóságteljes bevonulása zajlott le, majd pedig a Honvéd Művészegyüttes adott ünnepi műsort. Ezután Lőrincz Kálmán altábornagy, seregtestparancsnok emlékezett a dicsőséges pákozdi csatára, 1848 fényes napjaira, s elemezte mának is szóló tanulságait. Egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a mai viharosan változó, politikai küzdelmektől és számtalan belső feszültségtől terhes világban a hadsereg akkor szolgálja legjobban a hazát és a népet, ha az ország stabilitásának fontos tényezője maradt, miközben alkalmazkodik is az új követelményekhez. Feladatának csaka akkor képes eleget tenni, ha társadalmi megegyezés és egyetértés hitelesíti a védelem szükségességét, ha a hadsereg belső rendjét és fegyelmét nem teszik ki a pártpolitikai csatározások, a változó politikai irányzatok szeszélyeinek. A hadsereg számára - hangsúlyozta - az alkotmánynak kell a legfőbb parancsnak lennie. Az ünnepi beszédet követően a résztvevők megkoszorúzták a pákozdi győzelem emlékét hirdető obeliszket. Salgótarjánban a Hazafias Népfront szervezett emlékünnepséget a fegyveres erők napja alkalmából, az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emléktáblájánál. Később - bár hangsúlyozták, hogy megemlékezésük független a fegyveres erők napjától - elhelyezték koszorúikat az emléktáblánál a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselői is. Ugyanezen a napon a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Nógrád és Heves megyei szervezete, továbbá a FIDESZ, az SZDSZ és az MDF szervezésében megemlékeztek az 1956. évi salgótarjáni sortűz áldozatairól. Ünnepség volt a fegyveres erők napja alkalmából a Pest megyei Cegléden és a Bács-Kiskun megyei Baján is. (MTI)
1989. szeptember 29., péntek 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|