 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- MSZMP-ellenzék - 1. folyt.
|
Pozsgay egyszerűen szocialista pártot akar. Mások, például a
nógrádiak, ahol Grósz Károly volt a főszereplő, ragaszkodnak az
MSZMP megjelöléshez. Tagadhatatlan, ez utóbbi magatartásban van
valami becsületes vállalása a múlt bűneinek, de egyfajta megújulásra
aligha serkenti a pártot.
A mai központi bizottsági ülés, amelyről nem lesz szokásos
sajtótájékoztató, legfeljebb csoportosítani tudja ezeket a
véleményeket, nézeteltéréseket. Súlyozásukra már csak a szeptember
6-ikán kezdődő pártkongresszus lesz hivatalos. De már élesben megy.
Nem valószínű, hogy Pozsgay Imre véletlenül időzítette az olasz
rádiónak adott interjúját és annak közzétételét a Központi Bizottság
ülésének előestéjére. Ebben közölte, hogy amennyiben nem a
reformkommunisták győznek a kongresszuson, kilép az MSZMP-ből. Aki
megy, az automatikusan a gyengébb pozíciójába kerül. Így Pozsgay
csak saját magát fenyegethette, ellenfeleit kevésbé. És ez igaz:
gyengébbnek érzi magát a reformszárny. Ezen még az sem változtat,
hogy az MSZMP elnöksége egységesen visszautasította a Kádár János
Társaság Szabad Eurápa Rádiót és a reformkommunistákat egyszerre
támadó alapítónyilatkozatát. Ezek a sztálinisták már Grósz Károlynak
is ellenségei, így meglehetősen alacsony szintű az a konszenzus,
amelyben megegyezett az elnökség.
Az MSZMP-n belüli ellentéteket bonyolítja a Szabad Demokraták
Szövetségének hét végén hozott határozata is, amelyben népszavazást
kérnek négy kérdésben. Ezek: a pártvagyon, a pártok munkahelyi
tevékenysége, a Munkásőrség feloszlatása és a köztársasági elnök
demokratikus parlament útján történő megválasztása. Ha sikerül 100
ezer aláírást gyűjteni a tegnap elkezdett kampány során, olyan
kérdésekben győznek, amelyben az egész MSZMP rosszul jár. A
konzervatívok azért, mert az első három kérdésben már elfogadottnak
hitt véleményük kerül veszélybe; a reformkommunisták, mert Pozsgay
köztársasági elnökké való választása lesz kérdéses. (folyt.)
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|