|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- MSZMP KB-ülés - 1. folyt.
|
A hét végén született határozatok, javaslatok megint egyszer bebizonyították, hogy az MSZMP egy széteséssel küzdő párt. Az egyes határozatok közötti ellentétek nagy vitát feltételeznek az ezekben a percekben is folyó központi bizottsági ülésen éppen úgy, mint az október 6-ikán kezdődő pártkongresszuson. Érdekes megfigyelni, hogy mindenütt a jelenlévő elnökségi tag politikai irányvonalának megfelelő határozat született. Nógrád megyében olyan, amely messzemenően megfelel a jelenlevő és természetesen küldöttnek választott Grósz Károly felfogásának. Kiálltak az MSZMP nevének megtartása és munkahelyi jelenléte mellett - hogy csak két példát említsek. Ugyanakkor Szekszárdon, ahol hat dél-dunántúli megye küldöttei hallgatták Pozsgay Imre beszámolóját, a 150-ből csupán egyetlen küldött szavazott a név megtartása mellett. A Szocialista Párt névben egyeztek meg, míg a nyíregyházi értekezlet négy nevet is ajánlott választásra - közöttük például azt, hogy Magyar Reformpárt -, csak a kommunista jelző hiányzik minden javaslatból. Az az ember érzése, hogy legalább három nagy csoport akarja törésre vinni a kérdést: a Pozsgay-féle reformkommunisták, vagy inkább szocialisták, szociáldemokraták, a Grósz Károly köré csoportosuló rendpártiak, akik egyfajta reformált kádárizmust akarnak, és a baloldali szélsőségesek, akik legszívesebben az 1950-es viszonyokat állítanák vissza. Pozsgay - mint tudjuk - a hét végén kijelentette az Olasz Rádiónak adott interjújában, hogy amennyiben nem a reformisták kerülnek többségbe a kongresszuson, kilép a pártból. Míg az MSZMP különféle szárnyai egymás ellen küzdenek, az egyik legjelentősebb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, olyan határozatot hozott a hét végén, amely befolyással lesz az egész ország politikai életére a következő hónapokban. (folyt.)
1989. szeptember 25., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|