|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Wallenberg Társaság ülése
|
--------------------------- München, 1989. szeptember 23. (SZER, Világhíradó) - A Raoul Wallenberg Társaság mai budapesti összejövetelének a témája a politikai pártok és a kisebbség-védelem volt. - Ara Kovács Attila beszámolója következik: - Nem túlzó ezt a tanácskozást életbe vágónak nevezni, hisz - és ebben a jelenlevők valamennyien egyetértettek - olyan téma került itt napirendre, melyet a magyarországi demokrácia feltételeinek megteremtése fontosságban ugyan megelőz, de joggal tekinthető mégis e kérdés ezen eljövendő demokrácia fő próbatételének. A Wallenberg Egyesület által összeállított tárgyalási dokumentum a következő fő pontokban jelölte meg a kialakítandó kisebbségi politika jövendő konkrét teendőit: egy kisebbségvédelmi törvény léterhozása, a kisebbségvédelmi képviseleti rendszer kiépítésének szükségessége és mikéntje, a kisebbségekkel szemben gyakorolt úgynevezett pozitív diszkrimináció problematikája, a menekültpolitika és végül, mindezek tükröződése a sajtóban, a tömegkommunikációban. A Kisgazdapárt képviseletében Bereczky Vilmos politikai bizottsági tag volt jelen, akinek beszámolója szintén megerősítette azt a már régebbről is ismert körülményt, hogy a menekültkérdésben és a környező országokban élő magyarság ügyében már hosszú ideje jelentős munkát végző párt egyik központi törekvése a kisebbségvédelem, annál is inkább, mert politikai szempontból a diktatúrák körülményei között szinte mindenki kisebbségivé válhat, így az ő problémájuk közvetlenül kapcsolódik a demokrácia jövőjéhez. A Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében Havas Gábor volt jelen, aki a kisebbségi jogok érvényét illetően kijelentette: semminemű külön megfontolást vagy megszorítást sem szabad e téren alkalmazni. Az emberi jogok, melyek része a kisebbségi jogrendszer is, afféle természet jogok, melyek a társadalmi közmegegyezést megelőző érvénnyel bírnak, és meglétük garantálja egyben azt, hogy e jogok ne csak egyéneket illessenek meg, de határozott, kollektív jelleggel is bírjanak. (folyt.)
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
|
|
- A Wallenberg - 1. folyt.
|
Lényegében hasonló okfejtés jellemezte a Fidesz képviselőjének, Németh Zsoltnak a beszédét. Határozottan kiállt a nemzetiségek disszimilációs joga mellett, ugyanakkor ezek politikai konzekvenciáit is szükségképpen elfogadandóknak és elfogadhatóknak nyilvánította, így a többségtől való elszakadást, az önrendelkezést. Nem így Vígh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság küldötte, aki az államalkotó nemzet, tehát a többség, valamint a mellette és benne élő kisebbségek kapcsolatát bizonyos fokig függőségi viszonyban képzelte el. Szesztai András, akit a Magyar Demokrata Fórum delegált a megbeszélésre, aforisztikusan fogalmazta meg szervezete, vagy nevezzük talán így, pártja, kisebbségvédelmi és nemzetiségi programját: közösség minden magyarral és egyenlő jogokat minden magyar állampolgárnak. Az ülésen egyesek szerint jellemző módon az MSZMP bár kapott meghívót, de nem képviseltette magát. Ugyanakkor Balogh Gábor személyében ott volt a Kereszténydemokrata Néppárt küldötte és Hanh György a szociáldemokratáktól. Mindekettőjük szereplése eléggé különös benyomást keltett és általában arra engedett következtetni, hogy a pártok nemcsak távol állnak valamiféle kisebbségi program kialakításától, de egyenesen e problematika lényegét, történeti eredetét és politikai jövőjét sem igen érzékelik még. Hogy mennyire nem lehet, sőt nem szabad az általánosságok szintjén megrekedni, azt az az elementáris hatású bejelentés tükrözte leginkább, mely szintén itt a mai ülésen hangzott el, s mely szerint a kerepestarcsai vezetés elrendelte a helybéli cigányság kitelepítését. Az itt élő cigányoknak e határozat értelmében maguknak kell nyomorúságos lakhelyeiket lerombolniuk, majd Nógrád megye kihaló félben levő falvaiba fogják áthelyezni őket. A kerepestarcsai eset jól példázza azt a sürgősséget, mely a kisebbségvédelem jogi garanciáit immáron elodázhatatlanokká teszi, így a jelenlevők közös állásfoglalással tiltakoztak e diszkriminatív akció ellen. +++
1989. szeptember 23., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|