|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP kongresszusi küldöttek regionális tanácskozása Szekszárdon (2. rész)
|
Alapvető kérdés, hogy miféle egységet kíván tagjai sorában a párt - mondta Pozsgay Imre -, mert a régi tekintélyelven már nem biztosítható a közös fellépés, az együttes cselekvés. Az állásfoglalásra késztető kérdések sorában említette Pozsgay Imre a modell- vagy rendszerváltás ügyét, a marxizmushoz való viszonyt és a névváltoztatást. A jövőbeni cselekvőképesség a bénultság feloldása elkerülhetetlenné teszi annak kimondását, hogy a párt tagsága nem felelős a nevében, de nélküle elkövetett hibákért és bűnökért. Ezzel együtt a politikai elszámolás, de nem a leszámolás szándékával meg kell jelölni a felelősök körét. Be kell mutatni, hogy a társadalom nem egy pártmozgalommal, hanem egy közhatalommal volt kapcsolatban, amely felelősségét leplezve a párt mögé rejtette cselekedeteit. A vita során többen kifejtették véleményüket a modell- vagy rendszerváltás kérdéseiről. Az álláspontok között lényegi különbségek alig mutatkoztak, inkább e fogalmak értelmezéséről és várható fogadtatásáról elmélkedtek. Élénkebb és lényegbevágóbb vita alakult ki azután, hogy az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom egyik jelenlévő szóvivője azt indítványozta, hogy a kongresszus ne tárgyalja meg a Történelmi utunk című dokumentumot. Érvei szerint a múltban vájkálás tovább erősítheti a párttagság bűntudatát, és a negatív megállapítások a társadalom biztalmát is gyengítik a párt iránt. A jelenlévők döntő többsége elutasította ezt az álláspontot. Az alapszabály-tervezet vitaindítóját Kovács Jenő, az MSZMP KB-titkára tartotta. Leszögezte, hogy a kongresszusnak szigorúan a többségi elv alapján kell döntenie az új szervezeti és működési rend ügyében. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 22:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|