|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Elnöki Tanács - háttér (1. rész)
|
1989. szeptember 22., péntek - Az Elnöki Tanács pénteki ülésén törvényerejű rendeletet alkotott a menekültek jogállásáról. A most megszületett, s október 15-én hatályba lépő jogszabály újabb fontos lépés a menekültügy európai normáknak megfelelő, átfogó rendezése felé hazánkban.
Az Elnöki Tanács rendelete, s az ezzel egyidőben életbe lépő, augusztus 31-én kelt kormányhatározat a menekültté nyilvánítás eljárásáról valójában a Genfi Menekültügyi Egyezmény előírásainak gyakorlati alkalmazását szolgálja. Mint ismeretes, Magyarország az idén márciusban csatlakozott a genfi konvencióhoz, miután elvont jogi kategóriából hazánkban is ,,élő,, problémává változott a menedéket keresők - mindenekelőtt a szomszédos Romániából menekülők - sorsának megnyugtató rendezése. A bebocsáttatást és letelepedést kérők számának gyors növekedése arra ösztönözte a magyar kormányzatot, hogy helyzetüket az általánosan elfogadott nemzetközi normáknak megfelelőlően rendezze. Ennek megfelelően június 12-e óta - csatlakozásunk hatályba lépésétől számítva - Magyarországon is a genfi egyezmény szelleme és betűje vált a menekülügy kezelésének iránytűjévé. Az emberi jogi, humanitárius normák átültetése a gyakorlatba azonban minden bizonnyal hosszú, társadalmi konszenzusban kiérlelődő folyamat lesz, amely a jogi szabályozás mellett szükségszerűen magában foglalja a menekültek beilleszkedésével kapcsolatos gazdasági, kulturális, szociális tennivalókat is. A rendelkezéseknek megfelelően az eddigi idegenrendészeti hatóság e tevékenységét egy új államigazgatási szerv, a most megszerveződő Menekültügyi Hivatal működése váltja fel. A Magyarországon menedéket keresők ügyének elbírálását első fokon a hivatal helyi szervei végzik, mindenekelőtt a befogadóllomásokon. (Átmeneti jelleggel azokba a megyékbe is ,,kitelepül,, a hivatal, ahol nincs ugyan befogadóállomás, de jelentős a menedéket kérők beáramlása.) Jogorvoslatért a Belügyminisztériumban működő Menekülügyi Hivatalhoz fordulhatnak majd az ,,ügyfelek,,, illetve a számukra kedvezőtlen határozat esetén végső soron bíróság döntését kérhetik. (folyt.köv.)
1989. szeptember 22., péntek 15:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|