|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ellenzékiek nyílt levele - Horváth Ede válasza
|
1989. szeptember 20., szerda - Szerdán konzultációt tartottak a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vállalati tanácsának mosonmagyaróvári tagjai és a gyár vezetői. A tanácskozás témája a Kisalföld szerdai számában megjelent szerkesztőség cikk és a mellette olvasható nyílt levél volt, amellyel az ellenzéki szervezetek mosonmagyaróvári csoportjai fordultak Horváth Ede vezérigazgatóhoz. A levél aláírói megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy a Rába mosonmagyaróvári gyárából több mint 250 dolgozót munkaszervezés címén október 1-jétől Győrben kíván foglalkoztatni. Ezzel összefüggésben tiltakoztak a szisztematikus létszámleépítés ellen, s követelték a gyár önállóságának visszaadását, rámutatva: a nagy múltú gyár 1977-es ,,bekebelezésekor,, 3500 embert foglalkoztatott, s jelenleg már csak 1500 dolgozónak ad munkát.
A nyílt levélre a vezérigazgató nyílt levélben válaszolt, amelyben hangoztatja: a leghatározottabban visszautasítja, hogy a Rába gyár életébe bárki bármilyen célzattal kívülről beleszóljon. A vállalatnál korábban sem volt módszer, hogy bármely politikai szervezet - beleértve az MSZMP-t is - magának követeljen gazdasági döntések feletti jogokat. A levél a továbbiakban rámutat: felettébb ellentmondásos magatartást tanusítanak a mosonmagyaróvári ellenzéki szervezetek csoportjai, amelyek miközben követelik, hogy az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekről, aközben fenyegetések hangoztatásával jogot formálnak emberek ezrei nevében és helyettük döntéseket követelni, s közvetlen módon beleavatkozni egy vállalat működésébe. A Rábában a jövőben is, csakúgy, mint eddig az arra egyedül jogosult vállalati kollektíva, a vállalati tanács és az arra hivatott és felelős vezetők fogják a gazdasági döntéseket meghozni - fejeződik be a vezérigazgató válaszlevele, amely a Kisalföld csütörtöki számában jelenik meg. A szerdai konzultáció résztvevői a szerkesztőségi cikkben leírtaktól is elhatárolták magukat. Hangoztatták: nem azonosulnak az ott megfogalmazott véleménnyel, amely kinyilvánítja az önállósulási szándékot. De tájékozódnak erről a kérdésről, s a jövő hétre összehívják a vállalati tanácsülést. A vezérigazgató egyébként előzetesen hangsúlyozta: nem zárkózik el a mosonmagyaróváriak önállósulási törekvésének teljesítése elől. (MTI)
1989. szeptember 20., szerda 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|