|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
felcím: Demokratikus Magyarországért Mozgalom főcím: Átalakulás: igen, visszarendeződés: nem
|
Az elmúlt hét végén zászlót bontott a Demokratikus Magyarországért Mozgalom. A magyar politika szinte követhetetlenül változatos színterén eggyel több szervezet jelentette be megalakulását, vagy céljában és módszereiben is sajátosat hirdet? Kikre és mire számít? Egyebek között erről beszélgettünk Gazsó Ferenc egyetemi tanárral, a mozgalom főtitkárával. - A Demokratikus Magyarországért Mozgalom vasárnap elfogadott alapító nyilatkozatának tervezete szerint politikai tömegmozgalom kezdi meg működését, amely azonban nem kíván párttá alakulni. Hogyan fog működni? - Politikai tömegszervezetünk nem pártjellegű, ideológiai, világnézeti elkötelezettséget nem vállal. Ugyanakkor részt kíván venni a magyar társadalom demokratikus átalakításában. Abból indultunk ki, hogy az emberek nagy része hallatni akarja a hangját, de nem feltétlenül kíván pártokhoz tartozni. Mi a politikai cselekvésben is részt akarunk venni, például a választási küzdelemben, minden lényeges kérdésben állást foglalunk - országos és helyi ügyekben egyaránt - és együttműködést tervezünk mindenkivel, aki elfogadja a mozgalmunk lényeges célját. Ez pedig nem más, mint a negyven év óta fennálló társadalmi, gazdasági rendszer gyökeres megváltoztatása és egy új társadalmi rendszer fölépítése. - Ön a választási küzdelemben való részvételre utalt, Pozsgay Imre viszont kijelentette, hogy a mozgalom nem kíván ennek része lenni. Megmagyarázná ezt az ellentmondást? - A két dolog nem mond ellent egymásnak. A mozgalom, legalábbis a mostani elképzelés szerint önálló jelölteket nem indít, vagyis nem lép föl választási pártként. Ugyanakkor közömbösen szemléli a választásokat, mert úgy gondoljuk, hogy az a politikai mozgalom, amely nem foglal állást a demokratikus országgyűlési kéviselőválasztások során, kizárja magát a politika színteréről. - Mégis, milyen konkrét formában képzelik el a választásokban való részvételt? (folyt.)
1989. szeptember 20., szerda 16:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|