|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 15., péntek - Pénteken ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A bizottság tagjai először a mezőgazdasági bizottsággal közösen Vassné Nyéki Ilona javaslatát vitatták meg a földtörvény módosításáról. A képviselőnő javaslatában azt szorgalmazta, hogy fagyasszák be a földek adásvételét az új, komplex földtörvény megalkotásáig, mert a tulajdonreform várhatóan lényeges változásokat hoz majd a föld tulajdonjogát illetően is. A két bizottság egyetértett azzal: javasolják az Országgyűlésnek, hogy az ismételten vitassa meg a földek adás-vétele befagyasztásának kérdését. Ez a felvetés ugyanis korábban már szerepelt az Országgyűlés napirendjén, de a honatyák akkor nem értettek egyet vele. A témával összefüggésben több felszólaló hangsúlyozta: amennyiben a földtörvényre vonatkozó módosító javaslat a parlament elé kerül, kívánatos, hogy azt az Országgyűlés többi bizottsága is tárgyalja meg.
Ezután a jogi bizottság önállóan folytatta munkáját, s több fontos törvényjavaslatról mondott véleményt. Megtárgyalták az Állami Számvevőszék felállításáról szóló törvényjavaslatot, amely a képviselők szerint több tekintetben még további pontosításra, egyszerűsítésre szorul. Így például többen kifogásolták, hogy a jogszabály-tervezet nem tartalmazza pontosan azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki az Állami Számvevőszék tagja lehet, s nem tisztázza egyértelműen azt sem, hogy az intézménynél betöltött tisztség milyen más tevékenységekkel minősül összeférhetetlennek. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét 12 évre válasszák meg, bár ezt az Ellenzéki Kerekasztal elfogadhatatlannak tartja. A képviselők némi vita után elfogadták a törvényjavaslatnak azt a passzusát, hogy az Állami Számvevőszék létrehozásával egyidejűleg - amelynek alapvető feladata az állami pénzügyek ellenőrzése lenne - megszűnne a népi ellenőrzés rendszere. Az ezzel vitázó észrevételek lényege az volt, hogy a népi ellenőrzésnek van egy olyan, már bevált, jól működő rendje, amelyet kár lenne megbontani. Ezt követően a Büntető Törvénykönyv, illetve a Büntetőeljárási Törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokról mondták el véleményüket a képviselők. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|