 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
|
1989. szeptember 15., péntek Napirenden kívüli bejelentésekkel kezdődött pénteken a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások újabb fordulója, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Antall József, a Harmadik Oldalét Bugár Nándor vezette. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Darvasi István nyilatkozatot olvasott fel, amely keményen bírálta a Fidesz két tagját, akik a héten egy zalaegerszegi választási gyűlésen beszéltek. A MEASZ képviselője szerint gyűlölettől izzó, pogrom-hangulatú beszédek voltak ezek, miközben a Parlamentben a békés átmenet feltételeiről folynak tárgyalások. Az EKA tudomásul vette a nyilatkozatot, de a Fidesz képviselője, Kövér László megjegyezte, hogy a sajtó hibásan idézte a beszéd inkriminált részét, amely úgy hangzott: ,,bele kell döngölni a kommunistákat az agyagba a választásokon,,. Mint a Fidesz képviselője emlékeztetett rá, a lapokban csak annyi jelent meg, hogy az agyagba kell döngölni a kommunistákat, azonban, hogy hol, az nem volt olvasható. Gál Zoltán levezető elnök javasolta, hogy máshol elhangzott nyilatkozatokat nem kellene idehozni a tárgyalásokra. A DEMISZ képviselője megjegyezte, hogy nem a Harmadik Oldal, csak a MEASZ nyilatkozata hangzott el.
Pozsgay Imre arról szólt, hogy az MSZMP álláspontja szerint a
kormánynak az Országgyűlés elé kell terjesztenie azokat a
történyjavaslatokat, amelyeket a júniusi ülésszakon visszavont. A
konszenzust a szeptember 18-ára összehívott plenáris ülésnek kell
kimondania. Ha mégsem kerül sor a konszenzus kimondására, a kormány
akkor is kénytelen lesz előterjeszteni a törvényjavaslatokat.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
A másik két tárgyaló fél tudomásul vette Pozsgay Imre
bejelentését. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt még azzal indítványozta
kiegészíteni, hogy azokat a kérdéseket, amelyek nem tartoznak a
tárgyalások témakörébe és további megbeszéléseket igényelnek, a
felek később tárgyalják meg.
Az elhangzottakat figyelembe véve az elnöklő Gál Zoltán
bejelentette, hogy azokat a kérdéseket veszik sorra, amelyek a
sarkalatos törvények - alkotmánymódosítás, választójogi törvény,
párttörvény - megvitatása során nyitva maradtak.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések közül először a
közösségi tulajdonra vonatkozó vita végére sikerült pontot tenni. A
Harmadik Oldal azt szerette volna elérni, hogy a módosított
alkotmányba kerüljön be a termelői önigazgatói tulajdonforma, s
ennek támogatása. Az EKA és a Harmadik Oldal közötti
tulajdonfilozófiai vitát követően a felek végülis elfogadták az EKA
kompromisszumos szövegindítványát. Ez pedig a következő: ,,Az állam
elismeri a termelői önigazgatás és az önkormányzat tulajdonának
létrejöttét és működését.,,
Jelentős előrelépés történt az Alkotmánybíróság felállításának
kérdésében. Az EKA képviseletében Tölgyessy Péter a legutóbbi ülésen
felvetett MSZMP-indítványra reagálva kifejtette: az Ellenzéki
Kerekasztal el tudja fogadni az Alkotmánybíróság intézményének
felállítását, ha megállapodás születik az alkotmánymódosítás teljes
szövegében, illetőleg a felek megegyeznek az Alkotmánybíróság
intézményére vonatkozó törvénytervezet részleteiben is. Ugyanakkor
az EKA ragaszkodik ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit a
Parlament sem egyszerű, sem kétharmados szótöbbséggel ne
változtathassa meg. Szintén fontos kérdésnek tartja az EKA a
testület tagjainak megválasztását. Javaslata: az Alkotmánybíróság 15
fős legyen, s az alkotmánybírák megbizatása 9 évre szóljon.
Indítványozta továbbá, hogy öt alkotmánybírót a jelenlegi, ötöt az
új Országgyűlés válasszon meg, a további öt kijelölése pedig az új
Országgyűlés felállása után három évvel történjen. Lényeges
kérdésként vetették még fel, hogy az Alkotmánybíróság elnökét ne a
Parlament válassza meg, hanem titkos szavazással maguk az
alkotmánybírók. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
|
Az indítványt a felek végül eljárási javaslatként elfogadták. Az
MSZMP delegációja áthidaló megoldásként felvetette, hogy tekintettel
az idő rövidségére, előbb a fő elvekben állapodjanak meg, s ezek
figyelembe vételével dolgozzák ki az Alkotmánybíróságra vonatkozó
törvényjavaslat szövegét. Ezen kívűl megjegyezték, hogy a Nemzeti
Kerekasztal nem rendelkezik olyan közjogi funkciókkal, amelyek
felhatalmaznák őket az alkotmánybírók személyével kapcsolatos
döntésre. Az EKA végül kitartott amellett, hogy meg kell kisérelni
az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvénytervezet kidolgozását. Ezért
a három oldal képviselői megállapodtak abban, hogy egy hattagu
szűkített bizottság - amelybe mindegyik fél két-két szakértőt
delegál - szombaton reggel 9 órakor összeül. Ez a bizottság a
hétfőre tervezett plenáris ülésre megkísérel részletes
szövegjavaslatot kidolgozni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Vitatott kérdés volt, hogy az Állami Számvevőszék hatásköre
kiterjedjen-e az állami költségvetés folyamatos ellenőrzésére.
Tölgyessy Péter (EKA) azt javasolta, hogy az Állami Számvevőszékről
szóló törvényt az illetékes gazdasági albizottság tárgyalja meg. Azt
is indítványozta, hogy a leendő elnök és két alelnök közül a
jelenlegi Országgyűlés csak az elnököt vagy pedig az egyik alelnököt
válassza meg. A Harmadik Oldal képviselője Drucker György
egyetértett azzal, hogy szakbizottság foglalkozzék e
törvényjavaslattal, s azzal is, hogy az Állami Számvevőszék
valamennyi vezetőjét nem lenne célszerű már most megválasztani,
hiszen mandátumuk várhatóan 12 évre szól majd. Az MSZMP
delegációjának tagja, Somogyvári István hangsúlyozta: nem a kormány
terjeszti elő az Állammi Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot,
hanem az illetékes parlamenti bizottság, ezért ezt nem lehetséges a
háromoldalu tárgyalásokon megvitatni, illetve a Parlament
napirendjéről levenni. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy ez a
törvényjavaslat nem a békés átmenet témakörébe tartozik. Mint
mondta, érthetetlen, hogy az EKA-tól újabb ötletek kerülnek elő, s
ezzel beavatkoznak a folyamatos törvényhozási munkába. A Harmadik
Oldal képviselője hangsúlyozta: azért lenne szükséges, hogy a
törvényjavaslatról háromoldalu konszenzus szülessék, mert az
Alkotmányban az Állami Számvevőszékről szóló részt a politikai
egyeztető tárgyalás résztvevőinek kell megfogalmazniuk.
Az is vitatott kérdés volt, hogy a rendőrség feladatkörébe
tartozzék-e az állambiztonság védelme. Az EKA szerint az
Alkotmányban ezt úgy kellene megfogalmazni, hogy a rendőrség
hatásköréből kerüljön ki az államvédelem. Ezzel kapcsolatban az
MSZMP kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Azt a
megfogalmazást javasolta, hogy a rendőrség alapvető feladata a
közbiztonság, valamint a belső rend védelme. A rendőrséggel és az
állambiztonsággal összefüggő jogszabályokat alkotmányerejű törvény
határozza meg. Ezt az előterjesztést a három oldal elfogadta.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
Hosszas vita folyt a párttörvény még vitás pontjairól. Az MSZMP
tárgyaló delegációja azt indítványozta, hogy a pártok munkahelyi
működésével, a fegyveres erők és testületek tagjai párttagságának
korlátozásával, illetve a pártvagyonnal kapcsolatos pontokat
alternatívákra bontva terjesszék az Országgyűlés elé, mivel a felek
álláspontja között jelentősek a különbségek. Ezt az Ellenzéki
Kerekasztal nem tartja megfelelő megoldásnak. Érvként vetették fel
egyebek közt, hogy az egyes változatok között olyan jelentős a
különbség, hogy ez megkérdőjelezi a párttörvény
előterjeszthetőségét. Pető Iván úgy fogalmazott: a tervezet nincs
olyan állapotban, hogy konszenzust remélhessenek. Az Ellenzéki
Kerekasztal végül áthidaló megoldásként itt is felvetette, hogy a
témával foglalkozó bizottságból hozzanak létre egy szűkebb szakértői
csoportot, amely a hétvégén törvényjavaslatszerűen összefoglalja a
párttörvénynek azokat a részeit, amelyekben megegyezés
tapasztalható, illetve azokat, amelyekben nincs konszenzus.
Ugyancsak indítványozták, hogy az MSZMP tegyen nyilatkozatot arról:
mekkora vagyonrészről akar lemondani, és nyilatkozzon arról is, hogy
ezeket az ingatlanokat mikor adja át a kormánynak. Az EKA ezt a
nyilatkozatot szükségesnek tartja a párttörvényről esetleg létrejövő
megállapodáshoz csatolni. Pozsgay Imre az MSZMP nevében megígérte,
hogy megfogalmazzák és a másik két tárgyaló fél rendelkezésére
bocsátják a két nyilatkozatot, végül beleegyezett abba, hogy
szakértői bizottság próbáljon meg döntésképes helyzetet teremteni a
párttörvény ügyében. A felek pedig egyetértettek, hogy az ily módon
létrejövő bizottság jelentését közvetlenül a plenáris tanácskozás
előtt középszintű ülésen vitatják meg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 21:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)
|
Az MSZMP kérésére az EKA visszavonta azt a javaslatát, hogy a
Magyar Néphadsereg nevét változtassák meg Magyar Hadsereggé, miután
az ellenzék elfogadta azt az érvelést, hogy a békés átmenethez nem
feltétlenül fontos a névváltoztatás.
A választások finanszírozásával kapcsolatban az MSZMP elfogadta
az ellenzék javaslatát, hogy az eredetileg tervezett 35 millió
forintot 100 millióra emeljék fel. Az EKA becslése szerint ugyanis
az eredeti összegből egy-egy jelölt mindössze 10 ezer forintos
támogatást kaphatna dologi költségekre. A Harmadik Oldal is
egyetértett azzal, hogy ezt az összeget meg kell emelni. Erről a
végszót a kormányzat mondja ki.
A három tárgyaló fél megállapodott abban, hogy hétfőn 17 órakor
középszintű tárgyalást tartanak a még vitás kérdések rendezésére, és
19 órakor kezdődik majd a plenáris ülés a Parlamentben. (MTI)
1989. szeptember 15., péntek 21:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|