 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Németh Miklós találkozója katolikus egyházi vezetőkkel (2. rész)
|
A szivélyes légkörű beszélgetésen részt vett a Sarkadi Nagy
Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai
Titkárságának vezetője és Jeney György, a miniszterelnök személyes
tanácsadója.
x x x
A találkozót követően Sarkadi Nagy Barna válaszolt az MTI
kérdéseire:
x Mi tette időszerűvé a miniszterelnök és a katolikus egyházi
vezetők találkozóját?
- A kormány párbeszédre és együttmüködésre törekszik a
társadalom valamennyi jelentős tényezőjével. Ezek sorában nagy
fontossággal bír az egyházakkal, felekezetekkel folytatott érdemi
dialógus a nemzet sorsát érintő kérdésekről. A kormány szándéka
szerint tehát nem egyszeri, ünnepélyes eszmecseréről van szó, hanem
a korábbi együttműködés, közös cselekvés során született értékekre
alapozó, ugyanakkor megújuló, érdemi párbeszéd, amely egyenrangú
felek között zajlik.
x Ez nem mindig volt így. A korábbi évtizedekben az egyház
háttérbe szorítása, sőt, szoros állami ellenőrzése volt jellemző.
Milyen tények támasztják alá, hogy valóban megváltozott a helyzet?
- Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban nyilvánosan is
elhatárolta magát az ötvenes évek egyházpolitikájától, az akkor
elkövetett hibáktól, bűnöktől. Ennek egyik konkrét bizonyítéka, hogy
megkezdődött az akkori koncepciós perek felülvizsgálata, köztük az
egyházi szeméyiségeket sújtó ítéleteké is. Nemrég a közvélemény is
értesülhetett arról, hogy Paskai bíboros úr levélben kérte a
kormányfőtől Mindszenti József bíboros perének felülvizsgálatát,
amire válaszolva Németh Miklós közölte: Mindszenti József ügyét a
kormányzati szervek külön kezelik. A kormány kritikus szellemben
áttekintette az elmúlt évtizedek egyházpolitikáját, s meghozta az
ebből következő döntéseket. Az egyik legfontosabb következtetés,
hogy a lelkiismereti és vallásszabadság olyan alapvető emberi jog,
amely nem tűr állami gyámkodást. Az állam feladata, hogy e jog
szabad gyakorlását törvényben rögzített garanciarendszerrel is
védje. Ennek jegyében készül a lelkiismereti és vallásszabadságról
szóló törvény, amelynek megalkotásában az egyházak is részt vesznek.
A vallás szabad gyakorlása az egyházakban, felekezetekben, kis
és nagyobb közösségekben történik, amelyeknek belső életébe
beleszólásnak nincs helye. Ezért a kormány ez év június 30-i
hatállyal megszüntette az Állami Egyházügyi Hivatalt és rövid idő
alatt hatályon kívül helyezte az egyházak életét, munkálkodását
korlátozó jogszabályokat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|