 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Összegezve az elmondottakat, Sarkadi Nagy Barna leszögezte: a
kapcsolatok az eltelt negyedszázad nyomán olyan új szakaszukhoz
érkeztek, amely lehetővé teszi a jelentős továbbfejlesHIR t. Ennek
jegyében Németh Miklós miniszterelnök levelet intézett Agostino
Casaroli bíboros államtitkárhoz, az Egyházi Közügyek Tanácsának
vezetőjéhez, aki a vatikáni hierarchia szerint gyakorlatilag a
miniszterelnöki posztot tölti be. A levél tartalmát Bajnok Zsolt
röviden ismertette az újságírókkal.
Casaroli bíboroshoz intézett levelében Németh Miklós
hangsúlyozza, hogy Magyarországon jelenleg mélyreható társadalmi
változások történnek. Az átfogó reformfolyamat olyan jogállamiság
megteremtését célozza, amelyben az emberi jogok, a lelkiismereti és
vallásszabadság, az egyéni és kollektív érdekek érvényesítésén
keresztül az állampolgárok szellemi, erkölcsi, kulturális
kiteljesedését kívánja elérni hazánk. A magyar kormány e jogok
gyakorlásának garanciáit dolgozza ki. Ez a szellem hatja át a
kormány egyházpolitikájának modernizálását, új alapokra helyezését,
aminek szerves része az az előkészítés alatt álló törvény, amely a
lelkiismereti és valásszabadságról szól. A 25. évfordulón a magyar
fél úgy értékeli: megértek a belső és külső feltételek arra, hogy a
közös célokat és kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködésben új
korszakot nyithassanak. Ezt fejezi ki Őszentsége, II. János Pál pápa
1991-re tervezett magyarországi látogatása is. A további előrelépés
szándékától vezéreltetve - a magyar kormány felhatalmazása alapján -
Németh Miklós kinyilvánította azt a szándékot, hogy hivatalos
tárgyalások kezdődjenek a Magyar Népköztársaság és a Vatikán állam
között a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről.
A bejelentéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Sarkadi Nagy
Barna elmondta, hogy II. János Pál látogatásának időpontja még nem
biztos; az előzetes tervek szerint 1991 szeptemberében érkezne
Magyarországra. A szerzetesrendek működésével kapcsolatban
elismerte, hogy tevékenységük korlátozásának megszüntetése fölveti a
korábban államosított tulajdonok kérdését is. A kormány elvben kész
elismerni a szerzetesrendek ilyen irányú igényének jogosságát,
ugyanakkor szinte megoldhatatlan nehézséggel találná magát szemben,
amennyiben azt követelnék, hogy az 1950-ben államosított valamennyi
ingatlant vissza kellene juttatni az egyháznak, illetve a
szerzetesrendeknek. Az igény jogosságának elismerése ellenére tehát
egyelőre nincs mód arra, hogy ezeket a tulajdonokat egyetlen
döntéssel vagy rendelettel visszaadják az egyházaknak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 14., csütörtök 19:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|