|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Csütörtök délután, miközben a kormány még javában ülésezett, Bajnok Zsolt megbízott szóvivő már találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel a Parlamentben. A kormány ülésének addigi fejleményeiről beszámolva elmondta, hogy a napirenden szerepelt a turistaellátmány rendszerének korszerűsítése, seregnyi olyan kérdés, amely a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján a közelmúltban már nyilvánosságra került. Mint ismeretes, a devizaellátás korszerűsítésével összefüggő intézkedések szeptember 18-ával lépnek hatályba. A nyilvánosságra hozott elképzelésekhez képest nincs lényegi változás a deviza-rendelkezésekben. A kormány kötetlen konzultációt folytatott időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, ami egyben arra is rávilágít, hogy a Minisztertanács munkastílusában is változások történnek, s mindinkább egyfajta politizáló kormányzati munkát kíván meghonosítani. Ezen a többórás konzultáción szóba került hazánk és a Vatikán viszonyának áttekintése. Bajnok Zsolttól Sarkadi Nagy Barna, a kormány mellett működő egyházpolitikai titkárság vezetője vette át a szót, ismertetve a magyar-vatikáni kapcsolatok rövid történetét. Az egyházpolitikai titkárság vezetője felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy pénteken jeles évfordulóhoz érkeznek a magyar-vatikáni kontaktusok: a magyar kormány és Vatikán állam képviselői 25 éve írták alá az úgynevezett részleges megállapodást. Azóta kapcsolataink rendezettek, megoldatlan kérdésektől, vitáktól mentesen fejlődnek. Eredményes az együttműködés a nemzetközi politika sok fontos kérdésében is, így például a valásszabadság ügyében, a nemzeti kisebbségek jogainak megőrzésében. Mindezek alapján Sarkadi Nagy Barna hangoztatta, hogy az együttműködés már túllépte az 1964-ben kötött megállapodás kereteit. Kedvezően hatott a kapcsolatok alakulására az is, hogy jelentős változások történtek a magyar egyházpolitikában az elmúlt időben: megszűntek azok a törvények, rendeletek, mindenfajta rendű és rangú jogszabályok, amelyek korábban korlátozták, ellenőrizték az egyházak tevékenységét és életét. A közelmúltban az Elnöki Tanács rendelet megszüntette a szerzetesrendek működésére vonatkozó korlátozásokat. Ugyancsak a demokratikus jogállam megteremtésének irányába mutat a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezet előkészítése is. A bővülő kontaktusok egyik fontos állomása, hogy Őszentsége, II. János Pál pápa elfogadta az Elnöki Tanács elnökének és az esztergomi bíboros prímásnak meghívását Magyarországi látogatásra. (folyt.köv.)
1989. szeptember 14., csütörtök 19:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|