|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Menekültek - francia tájékoztatás
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. szeptember 13. kedd (MTI-tud) - Továbbra is vezető téma a francia tömegtájékoztatásban az NDK-menekültek távozása Magyarországról. Hétfőn este például a négy fontosabb televíziós adó közül kettő az erről szóló jelentésekkel indult, kettő nemzetközi hírei elejére szerkesztette a beszámolókat. A különböző rádiók híradásaiban is vezető helyen szerepelt a téma, több rádióadó kért interjút Palotás Rezsőtől, hazánk párizsi nagykövetétől. A kedd reggeli lapok továbbra is első oldalon induló fényképes tudósításokat közölnek. A Libération például nem kevesebb mint hat, kis alakú oldalt szentelt a beszámolóknak, riportoknak, elemzéseknek.
A kommentárok túlnyomó része az NDK helyzetével, magatartásával, a menekültkérdés gazdasági kihatásaival és főként a két Németország összehasonlításával, az újraegyesítés kérdésével foglalkozik. Szinte kivétel nélkül minden lap elemzi azonban a magyar álláspontot is. A jelentések bőven idézik Horn Gyula külügyminiszter vasárnapi megállapításait és egyöntetűen arra a következtetésre jutnak, hogy Magyarorszság kényszerhelyzetben engedte az NDK-állampolgárok távozását, mivel erről a két német állam nem tudott megegyezni. Ugyanakkor azonban azt is megemlítik, hogy a döntés ellentétes az NDK-val korábban megkötött megállapodásokkal, és nehézségeket okoz a két ország viszonyában. ,,Magyarország újabb lépést tett a Nyugat felé - írja kedden a Le Figaro. - A reformok órájában végső soron úgy döntött, hogy többet nyerhet a tőkés óriásnál, az NSZK-nál, mint amennyit veszthet a szocialista ortodoxia cerberusánál, az NDK-nál,,. A Libération szerint a magyar kormány ,,elegendő időt adott az NDK-nak,, a rendezésre, mielőtt meghozta döntését, mivel menteni akarta a menthetőt a ,testvéri, Németországgal fennálló kapcsolataiban. Nyilvánvaló kockázatot vállalt viszont azzal, hogy határozottan szembekerült szövetségesével a Varsói Szerződésben és második legnagyobb szocialista kereskedelmi partnerével. Tisztában van azzal a veszéllyel, hogy elszigetelődik,, - hangoztatja a lap. Egy másik cikkében a Libération úgy vélekedik, hogy ,,a reformok útján haladó Magyarország viszonya hagyományos partnereivel néhány hónap alatt súlyosan megromlott. Jéghideg a viszony Nicolae Ceausescu Romániájával, akit azzal vádolnak, hogy üldözi az erdélyi magyarságot, konfliktusba került Csehszlovákiával a dunai gátépítés feladása miatt, és most nyíltan ellenségessé vált a viszony az NDK-val is,,. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd 12:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|