|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
- Kormánydöntés - 2. folyt.
|
A remény jogos. Kohl kancellár megjegyzése, hogy "ezt mi soha nem fogjuk elfelejteni a magyaroknak" - magáért beszél. De, azt is tudnunk kell, hogy ezt a hitelünket a Kádár-rendszer eljátszotta, amelynek alapján a kormányra bízzák a nyugati kölcsönök felhasználását. Pontos tervek a felhasználás céljáról, módjáról azonban soha eddig nem tapasztalt segítőkészségre találnak a nyugati fővárosokban. Ismét felelős magyar kormányon a sor. Ennek munkája más szempontból is nehéz. A társadalom most magyar részről történő felmondása alkalmából szerzett tudomást arról, hogy létezett olyan egyezmény Magyarország és az NDK között, amely kötelezte a feleket, hogy nem engedik harmadik országba továbbutazni a másik állam polgárát akkor, ha annak erre nincs hazai engedélye. Ki tudja hány ilyen, a magyar állampolgárokat diktatúráknak kiszolgáltató nemzetközi egyezményt kell még érvényteleníteni ahhoz, hogy valóban jogállamban éljünk? +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|