|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az "emberkereskedelemről"
|
-------------------------- München, 1989. szeptember 11. (SZER, Világhíradó) - A nyugati rádióállomások Európában ma vezető helyen hozták azt a hírt, hogy a magyar kormány engedélyezte többezer keletnémet kiutazását a Német Szövetségi Köztársaságba. Kelet-Berlin durván és sértően reagált a budapesti döntésre, amelyre a kormány elkötelezte magát a helsinki záróközlemények és a genfi menekültügyi megállapodás aláírásával. - Hallgassák meg Lengyel Szaniszló kommentárját: - A hivatalos kelet-berlini magatartás a menekültek kérdésében nemzetközi jogot sért, mert ellentétben áll olyan nemzetközi egyezményekkel, amelyeket Kelet-Németország is aláírt. E szerződések érvényességét nem bírálhatják felül olyan kétoldalú megállapodások, mint amilyen például 1969-ben jött létre Magyarország és Kelet-Németország között a harmadik országba, engedély nélkül távozni szándékozók visszatoloncolásáról. Az sem meglepő, hanem inkább rendszerspecifikus fejlemény, hogy a kelet-berlini jogsértő magatartás erőteljes szemforgatással párosul, a magyar kormány ugyanis több ízben leszögezte, hogy a keletnémet menekültek kérdését a két Németországnak kell megoldania. Miután ez nem következett be, s aligha Bonn hajthatatlansága miatt, Budapest felnyitotta a sorompót a Nyugatra vágyó keletnémetek előtt. Alaptalan tehát a hivatalos keletnémet hírügynökség állítása, miszerint az NDK-sok - úgymond - meglepetésszerűen távoztak Magyarországról. A Honecker-rezsim saját tétlenségéért nem háríthatja a felelősséget a magyar kormányra. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az NDK emberkereskedelemről - 1. folyt.
|
Mindaddig, amíg változatlan feltételek mellett kiengedik Magyarországra a keletnémet állampolgárokat, nehéz szabadulni attól a gyanútól, hogy Kelet-Berlin alkalmasint nem bánja, ha az elégedetlenek közül sokan nem térnek vissza hazájukba. Ám a szemforgatás tényállása ebben még nem is merül ki. Az ADN hírügynökség azon vádja, hogy a magyar intézkedés nem más, mint szervezett emberkereskedelem, könnyen a visszájára sülhet el: ráirányíthatja a figyelmet a keletnémet gyakorlatra. Nyugatnémet becslések szerint ugyanis 1961 augusztusa - tehát a berlini fal felépítése óta - Bonn kereken 30 ezer politikai foglyot váltott ki keletnémet börtönökből, fejenként 20.000-100.000 márkáért. Köztudott, hogy ezeknek a foglyoknak döntő többsége még a keletnémet törvények értelmében is ártatlan volt. A rezsim potenciális devizaforrásnak tekintette őket. Ennyit az emberkereskedelemről. +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|