|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Corriere - német kérdés
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1989. szeptember 11. hétfő (MTI-tud.) - Az NDK-menekültek tömeges kiáramlása kapcsán a Corriere della Sera a két német állam viszonyát, a német kérdést elemzi. ,,A kelet-nyugati viszony mélypontján, a rakétavita, Afganisztán és a lengyel katonai diktatúra idején a két német állam párbeszédet nyitott, Honecker Brezsnyev ellenére közeledett Bonnhoz, mérsékelve az európai légkör romlását. Ez a viszony tovább javulhatna a gorbacsovi nyitás, a peresztrojka idején, vélhetnők. Ezzel szemben a két német állam között rosszabb a viszony, mint valaha. Vajon miért?,, - teszi fel a kérdést. S a válasz: ,,Azzal, hogy napjainkban sokkal kiterjedtebb és mélyebb az új enyhülés, hogy az olyan távlatokat tűz ki, mint az európai közös ház, a tömböknélküliség, a leszerelés, sőt a létező szocializmus reformja, tulajdonképpen a keleti német állam egész létjogosultsága kérdőjeleződött meg... Az európai egység távlata a német egység kérdését tűzi minden eddiginél erőteljesebben napirendre,, - állapítja meg.
Az NDK létét két dolog igazolhatta: a szocialista rendszer és ideológia védelme és a szovjet biztonsági igények. Most mindez módosul (a szocializmusfelfogás is, a biztonságfelfogás is), és az NDK fennmaradása politikailag megkérdőjelezhető - fejti ki a mértékadó lap, amely a menekültáradatban első jelét látja a német egyesülés csakhamar felvetődő problémájának. ,,Ha a magyarok felszedik a vasfüggönyt, a lengyeleknél pedig katolikus kormányfőt iktatnak be, csakhamar a német egyesülésről sem lesz többé tabu beszélni,, - figyelmeztet. Hozzátéve: az NDK elöregedett vezetése váltás előtt áll, s az események igen hamar kiszámíthatatlanokká válhatnak. A menekülők áradata elkeseredettséget és kilátástalanságot tükröz a keletnémet lakosság körében. A lap végkövetkeztetése: sietni kell a leszerelési megállapodásokkal, csak így hidalhatók át a várható kelet-európai robbanások (az NDK-ban és Csehszlovákiában), sőt az a félelem és aggodalom is, amit az egyesült Németország távlata ma Keleten és Nyugaton egyaránt kelt még. +++
1989. szeptember 11., hétfő 14:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|