|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi jogi szakértő a magyar kormány döntéséről (1.rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Alig hangzott el vasárnap a magyar kormány bejelentése az NDK-állampolgárok szabad kiutazását lehetővé tevő döntésről, az ADN, a Német Demokratikus Köztársaság hírügynöksége közleményben bélyegezte meg a magyar lépést. Többek között azzal vádolta a magyar kormányt, hogy törvénytelenül, és nemzetközi szerződéseket, megállapodásokat sértő módon járt el. E vádaskodás nyomán az MTI munkatársa dr. Valki Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszéke vezetőjének véleményét kérdezte.
A nemzetközi jogi szakértő mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése azt az 1969-ben kötött kétoldalú egyezményt érinti, amely a vízummentes utazásokat szabályozza hazánk és az NDK között. A ,69-es egyezményt egy nyilvánosságra nem hozott jegyzőkönyv egészítette ki, s a mostani döntés lényegében ennek rendelkezéseit függesztette fel ideiglenesen. Dr. Valki László véleménye szerint az összetett probléma jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az 1969-es egyezményre is a nemzetközi szokásjog szabályai irányadóak. Ebből a szempontból a nemzetközi jog két olyan fogalmára is hivatkozni lehet, amely kizárja, hogy a magyar lépés - a hivatkozott pontok hatályának felfüggesztése - jogellenes lenne . Az egyik ilyen hivatkozási alap, hogy 1969 óta a körülmények alapvetően megváltoztak. Márpedig ha ilyen változás következik be, akkor a szerződő feleknek joguk van arra, hogy egyoldalúan felfüggesszék a nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségeik teljesítését. A körülmények alapvető megváltozását jelzi, hogy több ezerre, egyes becslések szerint több tízezerre nőtt azoknak a Magyarországon tartózkodÓ NDK-állampolgároknak a száma, akik egyértelmüen kinyilvánították, hogy nem kívánnak visszatérni hazájukba. A másik hivatkozási alap az úgynevezett szükséghelyzet fogalma. Eszerint az állam cselekedete nem minősül jogellenesnek, ha ez volt az ,,egyetlen eszköz arra, hogy lényeges érdekét súlyos, küszöbönálló veszélytől megóvja,,. Az adott esetben Magyarország szempontjából szükséghelyzetet teremtett a területén tartózkodó NDK-állampolgárok tömege, hiszen a magyar kormányzat már nem tudott megfelelő módon gondoskodni róluk. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|